dez#210
Jó, A és B van benne, de milyen változatok? Ezek a variációk lehetnek mindkettőből: H1N1, H1N2, H2N1, H2N2, H3N1, H3N2. És ott van még a C vírus, csak az ritkább.
Idézetek:
"Az A vírus felszíni struktúráját két antigén határozza meg, a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N). Az emberi megbetegedést okozó törzsekben három H antigén (H1, H2, H3) és két N antigén (N1, N2) fordul elő. A felszíni antigének folyamatos változásban vannak. Ez a változás nagyrészt lassan progrediáló (drift), így az eltérés a korábbi struktúrákhoz képest mindig csak csekély. Gyors változás esetében (shift) a vírus felszíni antigénjei hirtelen, teljesen lecserélődnek és új, eddig ismeretlen antigénstruktúra lesz a meghatározó. Ezáltal a népesség korábban megszerzett immunitása a merőben új antigenitású kórokozóval szemben hatástalanná válik, ami pandemia kialakulásának veszélyét teremti meg. Gyors változásra, a tapasztalatok szerint, mintegy 10 ~ 20 évenként lehet számítani."
"Az influenza ellen leghatásosabb védelem az évenkénti, rendszeres oltás, ezért. szorgalmazni kell a veszélyeztetett populáció minél nagyobb arányú immunizálását (1)."
"Az oltás hatékonysága a kor és az immunállapot függvénye. A gyermekek és a fiatal felnőttek magas titerben termelnek ellenanyagot, míg idősebb korban, valamint idült betegségekben gyengébb az immunválasz. Másrészről meghatározó az is, hogy milyen fokú antigénrokonság van a vakcina törzs és az aktuális kórokozó vírus között. Optimális esetben a 65 évnél fiatalabbak között 70-90%-os védettség érhető el, míg az idősebb, egészségesekben az oltás 50-70%-ban előzi meg a megbetegedést, illetve a szövődményeket. Gyengébbek az eredmények az immunrendszer bármely eredetű károsodottsága esetén (4)."
Tehát, nem lehet egyszerre az összes változat ellen oltani, és ha gyenge az immunrendszer, az az oltás hatékonyságát is rontja. (Erős, rendben lévő immunrendszerű egyénnek viszont meg se kottyan egy kis infuenza. Persze a népesség többsége a kettő között van valahol.)