Sci-fi sorozat
-
Cvd #98 Annyi volt a későbbi "bűnhődés" hogy a csaj mondta neki hogy nem hibáztatja. A színészi játékról meg eléggé különbözik a véleményem a tiédtől. Nálad úgy lát csak az a színészi játék ha megfelelő arckifejezéssel elmondja valaki a történteket, ha ugyanezt eljátssza testbeszéddel, arcmimikával és szöveggel, az már nem az. Azt most ne feszegessük hogy a flashbackeket fikázod, mikor ugyay játszani kell a "jelent" is. De pl. mikor a LOST Locke-os részének végén kiderül hogy tolókocsis volt, és mutatják ahogy mozgatja a lábujjait, majd bizonytalanul, billegve feláll (évek óta először), ezek szerint szerinted jobb lett volna ha annyit mond vidáman hogy "5 perce még tolókocsis voltam!". Vagy mikor egy flashbackban Kate hibájából meghal a gyerekkori barátja mellette az autóban, és látjuk a szemében megjelenni a döbbenetet és az iszonyatot, annál is jobb lett volna ha annyit mond a szigeten hogy "Meghalt egy barátom a hibámból.". Ez nevetséges, akkor az összes dráma/romantikus/bármilyen nem a látványra épülő filmet úgy kellene megcsinálni hogy beülnek a színészek a kamera elé és elmesélik az egészet? Vicces lenne...:)) A LOST-ban ugyanúgy megtudunk dolgokat a szereplőkről azon a módon ahogy te említed a Thresholdban (sőt sokkal-sokkal többet, mert eddig ez nem volt erőssége a Thresholdnak és nem is ez a főcél nem úgy mint a lostban, plusz nem is ment annyi ideig), ezt csak megtoldják a flashbackek. Nem reális úgy beállítani mintha csak az utóbbiak lennének. Sőt, továbbra is fenntartom azt hogy a Theshold karakterei emberileg kegyetlenül üresek, a legjobban megismert karakter hátterét is le lehet írni 2-3 mondatban, de van olyan akiről egyszerűen semmin nem lehet tudni a nevén és a foglalkozásán kívül. Ezt nevezem ám karakterrajznak.