semi#180
Bayer István:A cannabis, a kender mindig nagy szerepet játszott az ázsiai a terápiában. Igen fontos gyógyszerként használták. Voltak ugyan kísérletek, volt, pl. cannabis tinktúra és más cannabis készítmények is voltak forgalomban, Európában is, de ezek nagyobb népszerűségre nem tettek szert. És nem is volt széleskörű a használatuk, úgyhogy ezek ki is koptak a terápiából. A cannabisnak szerintem nagyon komoly terápiás potenciálja van. Vannak már ma is olyan területek, ahol sikerrel lehet alkalmazni egyik legfontosabb hatóanyagát, ami elsősorban az eufóriás állapotért felelős. Ezt elsősorban az USA-ban szintetikusan állítják elő, és széles körben használják terápiás célokra. Ez majdnem az egyetlen és olyan vegyület és gyógyszer, amit a daganatos betegségben szenvedőknek az esetében nemcsak a betegség okozta fájdalom, de pl. a sugárterápia okozta fájdalom csillapítására is lehet alkalmazni. Ezzel persze csak a tehetősebbek tudnak élni. Felmerül az emberben, hogy nem lenne jobb ezt kendermagból előállítani, hiszen a kendermag az olcsó. Használják glaucoma ellen, pl. A legjelentősebb szerintem az, hogy a szklerózis multiplex tüneteit, majdnem egyedül a cannabissal lehet enyhíteni. Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy a cannabisnak és származékainak a terápiás alkalmazását két tényező nagyon nehezíti.
az egyik, hogy akik a cannabist mindenáron legalizálni akarják, ezt használják fel „lám, lám milyen hasznos gyógyszer és ettől meg van fosztva az emberiség”, tehát egyedüli megoldás az, hogy hagyjunk abba minden ellenőrzést, és szabadon lehessen vele élni és kereskedni. Ezek nem tesznek jót a terápiás kutatásnak, mert sokan azt hiszik, hogy a legalizálás fontosabb, minthogy gyógyszer legyen belőle. A másik csoport szerint „a cannabis az egy kábítószer, nem szabad megengedni, hogy használják, ne használják gyógyszerként se, mert akkor ez egy kiskapu, amin keresztül ezt a tilalmat, - ami sokszor papírtigris, mert amiről azt hajtogatjuk, hogy tilos, tilos az nem jelenti azt, hogy nem lehet hozzájutni – meg lehet szegni. Meg kellene találni azt a józanészen alapuló politikát, ami lehetővé teszi, hogy a cannabist gyógyszerkutatási célokra úgy használják, ahogy kellene és kihozni belőle azokat a terápiás hasznokat, amik reálisan ebben a növényben megvannak. A cannabisnál nincs az a természetű függőség, mint az ópiumnál, vagy a morfinnál. Az egy téveszme. Természetesen egy pszichés függőség mindennel kapcsolatban lehet, de a cannabis esetében még ez sem annyira kifejezett, mint mondjuk a kokain esetében, ahol szintén nincs fizikai függőség, ott nincsenek olyan elvonási tünetek, mint a heroinnál, vagy az ópiumnál. A cannabis az nem azonos a dohányzással, ami fizikai függőséget idéz elő. Sokszor megtévesztő, hogy a függőséget gondolják, mint a legnagyobb veszedelmet. Én nem a legalizálást akarom propagálni, de nem a függőség miatt van óvatosságra szükség. A terápiában gyakran használunk kábítószert vagy pszichotróp anyagokat. Morfint és más ópiátokat fájdalomcsillapításra, vagy köhögéscsillapításra codeint stb., persze óvatosan és körültekintéssel. Mondjuk, ha morfinnal lehet csillapítani egy súlyos rákbetegnek a fájdalmait, nem szabad azon gondolkodni, hogy függővé válik vagy nem, mert nem az a probléma.
Megvan ennek a technikája, hogy ne a legerősebb fájdalomcsillapítással kezdjük, hanem mondjuk a gyengébb hatásúval, és amikor szükséges egy erősebb hatásúval segítsenek.
Sztem ez is csak igazolja az általam vázolt egyetlen megoldást: az állami monopóliumot az árusításra!!!!