Itt beszélgethetünk a töténelemről
-
#438
Most így állok:
Az alapok:
A diktatúra erőszakon alapuló, politikai jogokat semmibe vevő uralom.
Sztálin és Hitler is evvel a bánásmóddal akarta kivívni államának a legjobbat.
Hitler és Sztálin között rengetek hasonlóságot, illetve ellentétet tudunk felfedezni még. Elsősorban mindketten nagyon kegyetlenek voltak, és rengetek embert, öltek meg. Az is közös bennük hogy egyikük sem abból az országból származott, amit később vezetett. Hitler Ausztriából, míg Sztálin Grúziából származott. Hatalomra jutásukat követően az országban több változtatást vezettek be annak érdekében, hogy a leghatalmasabb, legerősebb államok közé tartozhassanak.
A kezdetek, Irányítás, diktatúra:
A világháború után Hitler megpróbálta rávenni a választókat, hogy az NSDAP (=nemet nemzetiszocialista munkáspárt) –t válasszák. Ehhez különböző kiutakat kínáltak. A sok kecsegtető kínálat mellé azonban valami kegyetlen is tartozott. Az antiszemitizmus. Hitler gyűlölte a zsidókat és azok kiirtására törekedett. A zsidók begyűjtéséhez munkatáborokat létesített. Ezekben a munkatáborokban kezdetben nem volt olyan nagy kegyetlenség mint később.
Hitler egypártrendszert kezdett kialakítani pályafutása elején. Először eltávolította az ellenséges pártokat. Először, a kommunistákat iktatta ki, majd következtek a különböző szakszervezetek, a szociáldemokrata pártok végül a polgári-és keresztény pártok. Aztán belekezdett a pártellenzékek megölésébe is.
Sztálin a Szovjetunióban, pedig meggyilkolta a munkásellenzék vezetőitt pl.: Trockijt, Zinovjevet és Buharint. Majd 1922-ben a SZKD főtitkárává válik.
Hitler 1934-ben megkapta a Führer rangot. Ezt azért kapta, mert egyszemélyben lett köztársasági elnök és kancellár. Ekkor már köztársasági elnök és kancellár is volt egyben. Terrort vezetett be az országban. Munkatáborok létrehozása mellett, létrehozott egy elit alakulatot, az SS-t. Ebben az időben nagyon elterjedtek a zsidóüldözések, mivel Hitler kiadta, hogy a zsidókat gyűlölni kell, mert csak veszélyt fenyegetnek a Náci Németországra. Ezután következett a gazdaság helyreállítása. Létrehozott egy Négyéves tervet amivel inkább a közlekedést és a hadiipart fejlesztette. Közmunkákat szervezett pl.: autópálya építési programot. Hirtelen Németország a ipara nagyot fejlődött . Az életszínvonal így is alacsony maradt ugyan, de a munkanélküliség szerencsére megszűnt.
A Szovjetunióban kidolgozták a tervgazdálkodást, ami hasonlított, a Négyéves tervre. Ez volt az 5 éves terv. A terv lényege az volt, hogy a különböző iparágakat fejlesszék. Így sokat fejlődött a hadiipar és a nehézipar. A mezőgazdaságra kevesebb hangsúlyt fektettek. Gyorsütemű erőszakos kollektivizálást vezettek be, termelőszövetkezeteket hoztak létre, ilyen például a TSZ (= kolhoz és szovhoz). Közben, pedig bevezették a kuláktalanítást (= gazdag parasztság kiirtása). Ennek következményeként a mezőgazdasági termelés visszaesett és éhínség tört ki az országban.
1933-ban Németország kilépett a Népszövetségből. Ezután pedig visszakerült hozzájuk a Saar-vidék 1935-ben. Felállítottak egy légi hadsereget is, hatalmuk erősítésére. Később bevezették az általános hadkötelezettséget, majd a Rajna vidéket remilitarizálták. Locarno-i szerződést felbontották. Ezekkel az intézkedésekkel megszegték a Versailles-i békeszerződést.
a végéhez semmi 5letem sincs. egyszerűen nemtom befejezni, nemtom átírni, de azért még szenvedek rejta egy kicsit. :
A Szovjetunióban Sztálin teljesen más megoldásokhoz folyamodott. A Szovjetúnió 1922-ben jött létre és rá pár évre már egy jelentős, kemény diktatúra által irányított állammá vált. Sztálin egy kőszívű ember volt, aki senkinek sem kegyelmezett. Mindenkinek csak dicsőíteni lehetett. Sztálinnak személyi kultusza volt: például a neve hallatán tapsolni kellett, és mindenkinek tisztelnie kellett őt. Hasonlóság volt a 2 ország között, hogy a Németországban létrehozott Gestapo nagyon hasonlított a Szovjetunióban létrejött GPU-hoz(= politikai rendőrség).