BiroAndras#133
""Szerinted létezik valamiféle lény vagy valami, ami a természetet vezérli, és vigyáz rá, hogy boldogok legyenek az állatok?"
Nem feltétlenül. Az állatok maguk is formálják a természetet. Persze nem tudatos átgondolás alapján."
De mi az az erő szerinted, ami kifejezetten azzal foglalkozik, hogy az állatok ne szenvedjenek?
"Nem a megevés! Fejlettebb állatok esetén első az ölés. És csak miután "kilehelte a lelkét", azután kezdik megenni. Gyors, profi munka, pár másodperc alatt lezajlik. És minden megy tovább."
Persze, mivel ha nem ölik meg a prédát, akkor az elszalad. Egy profi bérgyilkos is gyorsan az áldozatával, de nem azért, mert nem akar neki szenvedést okozni.
A rovaroknál pl. más a ehlyzet. Mivel sokkal komolyabb sérüléseket is elviselnek (szinte nem is lehet egy mozdulattal megölni őket, ha nem vagy náluk jóval nagyobb), gyakran élnek még amikor már félig megették őket. És a mérgeik is általában csak bénítanak (és lassan megemésztenek), de nem ölnek azonnal. Arról már nem is beszélve, amikor egyszerűen csak a lárváikat rakják egy másik élőlény testébe.
A fejlettebb állatok nem szánalomból nem tesznek ilyeneket, hanem tisztán objektív okokból. Az áldozatukat könnyedén meg tudják ölni, így nem áll fenn a veszélye a szökésnek. Mérge kevésnek van, és amelyiknek van, az is rögtön megeszi az áldozatát. És a szaporodási mechanizmusuk nem teszi lehetővé a mások testében keltetést.
"De még ha nem is sikerülne: van egy mechanizmus az agyban, ami hasonló esetben rögtön eltompítja a fájdalomérzetet, vagy elkábítja az állatot, embert. (Sőt, legalábbis az ember előtt általában még lepereg az élete is, stb., de ezt most hagyjuk.) Ennek mi értelme van materialista szemmel?"
Nem materialista szemmel. Az értelme rendkívül egyszerű:
A fájdalom nem azért van, hogy kínozza az állatot, hanem hogy figyelmeztessen a test sérülésére. Amikor az állat harcol az életéért, akkor a sérülés nem annyira fontos, a fájdalom csak feleslegesen terelné el a figyelmét. Ráadásul lehet, hogy pont egy-két nagyobb sérülés árán tud életbenmaradni. Pl. átharapott lábbal normálisan nem szokás futni (mert pl. a mozgatástól csak jobban vérzik, ami nem jó), de ha a másik lehetőség a halál, akkor érdemes megpróbálni.
""Mert önző dolog. Ha történetesen a természet elpusztítása szolgálná a túlélésünket, nyoma se maradna."
De történetesen ellenkező a helyzet."
De ez nem változtat azon, hogy elsősorban saját önző érdekünk a természet megóvása.
"És ugye ehhez semmi köze a nihilizmusba hajló materialista életfelfogásnak?"