sonicXX#31
Lola: Én úgy veszem észre, hogy az ország fogyasztási mentalitása lassan de biztosan jóirányba alakul. Az átkosban minden olcsó volt és mindig volt munka, ezért ami kellett meg tudták venni az emberek, és a munkahelyek sem rugdaltak ki senkit anyagi megtakarításból (pontosítok: nem volt jellemző). Az amit mi jómagyar fogyasztói, munkáltatói mentalitáson értünk, véleményem szerint mind a szocializmusnak köszönhető. Az emberek kezdik felfogni már, aggyal is és nem csak a szemükkel, hogy mindennek kemény ára van a boltban, tudjuk hogy nehéz állást találni, főleg jó állást szinte lehetetlen, ezért törekszünk olyan módszerek felhasználására amivel ez könnyebbé válik (CV-t írunk, karriert tervezünk hogy a munkáltatónk hosszútávú befektetést lásson majd bennünk, tréningekre járunk, egyszóval: versenyzünk és eladjuk magunkat). A baj az, hogy a legtöbb ember nem becsüli meg az állását még mindig kellően.
Mit akartam ebből kihozni: a fejlődésünk lassú de tapasztalható. Vannak akik lemaradtak, vannak akik az élmezőnyben dőzsölnek. De a kapitalizmus ilyen. Két doogról szól: versenyről és eladásról. A többi csak máz. Ez a verseny kényszerűen előbb utóbb beéri azokat a magasan ülő bácsikat és néniket is, akik azért ülnek magasan, mert az átkosban benyalták magukat a pártba vagy közel voltak a tűzhöz. Sok ilyen van, de hamarosan a kapitalizmus is kitermeli a politikai rétegét a közép és felső társadalmi rétegből, akik sokkal versenyképesebbek lesznek mint a jelenlegi politikusaink. Ugyanis ez a képlet, ez a tendencia. Nincs kristálygömböm, de nem is kell ahhoz, hogy megjósoljam, hogy legfeljebb 10 éven belül a politikai életbe be fog lépni egy új, sokkal dinamikusabb párt, és minden korábbi pártot el fog söpörni. Mert ilyen az evulúció, a kapitalizmus pedig az evulúcióról szól.
Az én véleményem, hogy a fatávval szemben potenciálisan csak az óvodafon lesz képes fellállni a kínálkozó új itthoni piacon, míg a többiek vagy eltűnnek vagy összeolvadnak egy hatalmas eggyé azért hogy ne tűnjenek el. Mert ez az evulúció: _a gyenge meghal_. Ha itthon csak óvoda és fatáv lesz én valószínűlek fatávpárti leszek mert az óvoda sunyi geci módon átveri az ügyfeleit mindig valami furmányos szemétséggel. Náluk ez ún. "kalkulált jogi rizikó". Köszi én nem leszek a kalkulációik része.
Egyszó mint száz: Szerintem mire ez a 3play és 4play megvalósul itthon, addig a fogyasztói mentalitás és a szolgáltatói viselkedés, és a politikai élet is melyik nagyobb utóbbi kisebb fejlődésen fog átmenni. Csak egy bolond mondja hogy nincs fejlődés. A középréteg jelenleg azért zsugorodik, mert nem teszi magát versenyképessé. Az alacsony társadalmi szinten élőkben viszont folyamatosan emelkedik a motiváció, hiszen mindenki törekedni akar arra, hogy jól éljen (nem a milliomosságra célzok, csak jól élésre). Ezért nem hiszek azoknak, akik azzal riogatnak, hogy a középréteg el fog tűnni. Dehogy fog. Csak idő kell hozzá, amíg realizálja a helyzetét. Amíg ez nem történik meg, addig természetesen a középréteg csúszik lassan lefelé. De 5 éven belül el fog jönni szerintem az a pont amikor ez a csúszás meg fog állni (nem, nem a középréteg "kihalása" miatt, hanem mert törvényszerű). Eddig 15-16 év telt el a rendszerváltás óta, volt 4 kormányunk. Hasonlítsa össze magában az MDF-es időszakot a jelenlegivel az, aki emlékszik még az MDF-es időszakra. Ne mondja senki hogy nincs fejlődés! Van. De természetes, hogy egy ország összes lakosa nem fog csettintésre paradimát váltani! Ez egy lassú folyamat sok kínlódással. Nincs miért aggódni és rágódni meg sirmánkodni, mert túl fogjuk élni. Mondhatnám hogy már-már túl is éltük, hiszen elmúlt 16 év az átkos után és az ország azóta túljutott jónéhány krízishelyzeten: kezdve a váltás utáni felbojdulásokkal, taxis sztrájkokkal, Bokros-csomagokkal. Ezeket mind át tudtuk vészelni és tanulni tudtunk belőlük. Fejlődtünk és fejlődünk. Senki se vitatja el, hogy a környező európai országoktól rengeteg dolgot kell még tanulnunk - az egyik ilyen példál hogy hogyan kell pályázni és pályáztatni - de az se vitatható el, hogy már eddig is rengeteget tanultunk. És ez az egész még csak pár éve kezdődött. Hol van még a vége, kérem?