-
kukacos #198 "1. Az egyik volt az, hogy a T sokszor kéz a kézben jár a művelői személyes beállítottságával, és különféle érdekekkel, és ezek a dolgok - legalábbis átmenetileg - elhomályosíthatják a tudomány tisztánlátását, és akik nem osztoznak ebben, elfogulatlanabbul szemlélhetnek dolgokat."
Ebben tökéletesen egyetértünk. Bár nekem itt nem világos, hogy miben nem kell osztozni ahhoz, hogy mentesek legyünk az emberi pszichéből fakadó jelenségektől. Mert ezek bizony azok, és nincs olyan emberi tevékenység, amiben ne lennének ott, legyen az kutatás, prédikáció a vasárnapi misén vagy csontkovácsolás. Magyarán ez a tény nem szólhat a tudomány kimelése ellen, mert ezek a problémák általában az emberi viselkedés sajátjai, és bármit is csinálunk, jelen vannak.
"2. Lehetnek, és szvsz vannak olyan aspektusai az életnek, amik nem foghatók meg egyszerű logikával. "
Továbbra is várom azokat az objektív jelenségeket, amelyek biztosan nem magyarázhatók - és nevezzük nevén a gyereket és ne beszéljünk általános "logikáról" - fizikai törvények működésével. Nem olyanok, amelyekre még nincs fizikai törvény, hanem amiről belátható valamilyen eszközzel, hogy biztosan nem is lehet azzal magyarázni. Amíg ilyet nem találunk, a tudományos módszer bizony kiemelkedő magyarázó erővel rendelkezik.
Igazából lehetetlent kérek, mert ami objektív valóság, az tudomány is egyben. Inkább az itt a kérdés, hogy a tudomány jelenlegi módszertana elegendő-e az objektív valóság összes jelenségének leírására. Nem a tudomány létjogosultágáról beszélünk, mert abban egyetértünk, hogy az objektív valósággal foglalkozni kell, sokkal inkább arról, hogy ki kell-e bővíteni a módszertanát.
Az "életnek" a maga szubjektív átélésével szvsz is vannak logikával nem tárgyalható elemei, de szvsz az objektívnak tekinthető valóságnak (azaz amely mindannyiunk által megtapasztalható) nincsenek.
"3. Bizonyos jelenségekre még semmiféle magyarázat nincs, és nem is illeszhetők be az uralkodó világmodellbe."
Szerintem meg ha nem ismert rájuk a magyarázat, nem lehet azt kijelenteni, hogy nem illeszthetők be. Ilyen állításnak kizárólag a magyarázattal együtt van értelme. Honnan tudod, hogy a gömbvillám ellentmond a fizikának?
"4. Speciális személyes tapasztalatok."
Hajrá Mari néni :)
"Úgy gondolod, hogy a tudomány és a logika egy és ugyanaz? Szerintem nem."
Szerintem sem. Hajlandó lennék a logikát is kidobni, ha ez a lépés bármiért hasznos lenne a világ leírásához. De jelenleg nem így tűnik, lásd feljebb és előző hozzászólások: a "Teremtő" úgy tűnik, logikus lény volt.
"Már aki. Főleg a real beállítottságúak ilyenek, akiknek erősen domináns a logikai bal agyféltekéjük. De ott van még egy másik agyfélteke is, amelyik a világ nem-logikus aspektusainak kezelésére jött létre. Nem véletlenül ez jóval aktívabb a szokásosnál a (nem szűk szabályokon alapuló) művészetek művelői és a humán beállítottságúak között."
Ez egy általános téves vélekedés. Én speciel balkezes vagyok, és a jobb agyféltekém domináns. Mégis vannak olyan balkezesek, akik beszédközpontjukat a bal oldalon növesztették, van, aki balkezes, és jobb oldalon van (10%) és van akinek mindkettőben vannak elemei... A többi funkció hasonlóan elosztott, általános irányelvek vannak, de mindenkinél minden egyedileg változik. Az emberi agy működését nem lehet kategorizálni ilyen egyszerűen féltekékre, a kérdés ezerszer bonyolultabb ennél.
"1x-2x már belinkeltem ide egy olyan, szigorúan tudományos vizsgálat jegyzőkönyvét"
Ha bedobom a "telepathy scientific experiment" szavakat, kizárólag paraoldalak jönnek ki... segítesz? :)
"Persze sokan próbálták már ezt így-úgy magyarázni, de mindegyik sántít. Ma már ezt a részét nem próbálják magyarázni, csak tudomásul veszik. Inkább azt vizsgálják, hogy milyen formában adódnak át a tartalmak, van-e visszahatás (ez elég fontos kérdés), stb. Tehát, tudományosan vizsgálható a dolog, de attól még van itt valami nagyon különös, és ezt már egyre kevésbé tagadják, mert minek."
A kutatócsoportom szerint a lényeg a "figyelem" (focus of attention) és reflexió, ami az agy rekurrens kapcsolataiban jön létre. A tudat nem más, mint egy szelekció az információáramlási csatornák között. Persze ez téged filozófiai szempontból nem elégít ki. Szerintem nincs itt semmi különös: nem létezik "szabad akarat" és a tudat is a világ egy eseménye, amit az agyunk, mint érzékszerv közvetít. Mielőtt megtennéd: itt nincs értelme megkérdezni, hogy kinek, mert ha lehámozzuk a tapasztalást, nem marad semmi. A tudaton csodálkozni pont olyan, mint a látott dolgok valóságán csodálkozni. Ez a magyarázat engem tökéletesen kielégít. Mindesetre ha valami alternatívában hiszel, akkor kérdezd meeg magadtól, hogy miként lehetséges, hogy tudattartamakat lehetséges előidézni neurális ingerléssel.
"Pl. matematikai képlet már van a kvantumszámítógépek működésére, de ez még nem magyarázza meg, hogy is működik. Valakik párhuzamos világokat sejtenek a háttérben."
Azok a valakiket fizikusoknak hívják :) Tényleg nem ismered a kvantummechanikát. Az elmélet feltételezi a párhuzamosan futó "valóságokat", amelyek hatnak egymásra - ezek interferenciája jelenik meg aztán úgy, hogy egy elektron egyszerre két résen ment át. A matematikai formalizmusban ez úgy jelenik meg, hogy kétféle valóság - ha úgy tetszik, kétféle Univerzum - létezett egy darabig, és amikor rákérdeztünk, hol az elektron, ez összeugrott egyetlen állapotba, attól függően, melyik valóság mennyire valószínű. Ha ügyesen állítod be a valószínűségeket, ráveheted a mögöttes fizikai folyamatokat, hogy kiszámítsanak neked valamit. A kvantumszámítógépeket is fizikusok találták ki, és korántsem olyan hű de titokzatos valami - a gyakorlati megvalósíthatósága még kérdéses. Pontosan úgy működnek majd, mint az analóg számítógépek, amelyek fizikai törvényeket felhasználva integrálnak, deriválnak és Fourier-transzformálnak, a digitális gépeket ma is megszégyenítő sebességgel. Mi több, az hogy ilyen gépeket lehetséges építeni, ÉPP azt illusztrálja, hogy a valóság valójában roppant mélyen át van itatva matematikával!