kukacos#168
A kívülállóknak a tudomány azt JAVASOLJA, hogy HA a tudományra akarnak hivatkozni, akkor a legbizonyíthatóbbakkal tegyék azt. Mindkettő fontos: nem kötelező azt elfogadni, de a tudományos módszerből ez következik, és nem kötelező a tudománnyal foglalkozni. Senki sem szereti, ha félremagyarázzák a tanait, de ezen kívül a tudomány senkire nem kényszeríti rá a tanait, de fenntartja a jogot, hogy megmagyarázza azokat. Ez elítélendő talán?
A tudomány-fanatikus kifejezést elfogadnám, ha nem jelentene egyúttal az gondolati bezártságot is. Mint már többször kifejtettem, a tudományt nem a szépsége vagy bármilyen belső tulajdonsága emeli a többi fölé, hanem a működőképessége. Nekem az számít, melyik a legjobb módszer, nem az, hogy melyiket hogy hívják. Nekem a ranglista a fontos, és ha mutat valaki egy másik csapatot, aki megveri a tudományt a saját területén, akkor azonnal mellé pártolok. Miután több hozzászóláson keresztül képtelen voltál akár csak EGYETLEN ilyen példát is hozni, joggal gondolom, hogy jelenleg ezt a játékot a tudomány vezeti. A fanatikus akkor is a csapata mellett marad, ha az kikap, ezért én inkább a "tudomány-rajongó" kifejezést használnám magamra... Egyébként jó vetélytárs lenne például a mágia, ha működne ebben az Univerzumban :)
Örülök, hogy végre te is rábukkantál Feyerabend munkájának egy magyar lopására, amit egyébként már belinkeltem korábban és már kifejtettem róla a véleményemet #140-ben. Roppant érdekes dolgokkal foglalkozik, ugyanakkor egyetlen szélsőségesnek tekintett vélemény, rengeteg társadalomtudományi kritikával, és én sem értek vele egyet, ugyanott leírtam, miért (nagyjából ugyanazért, amit egy bekezdéssel feljebb írtam).
A levezetés eszköz, de nem a tudománnyal állítható párhuzamba. Külön fogalmi kategória. Nézd megint beviszel a bozótba. Te a következőket teszed: én kérek egy tudománnyal párhuzamba állítható, arra ortogonális eljárást. Szerintem megfelelő (értsd szemantikailag korrekt, de nem helyes) válasz lenne például a vallásos hit vagy a mágia. Erre te egy ilyen halmazból adsz választ: intuíció, kreativitás, dedukció, indukció, meglátás, sejtés. Nem, ezek NEM jó válaszok, ezek a tudománynak is részei. A másik halmazból kérek egy megoldást. A sejtések a tudományos megismerés lépései, nem értem, mire vagy kíváncsi ezzel kapcsolatban.
"Csak az a bibi, ha olyasmit találsz, amit nem tudsz pl. egy fizikusnak bizonyítani, akkor meg vagy lőve."
Hát, igen... ezért vitatják a személyes tapasztalás tudományos értékét, magyarán mert nem lehet verifikálni. Ennek ellenére gyenge állításokban elég sokat használják őket. Ha tudnád, hány olyan tudományos elméletet közöltek már le, amely nem teljesíti a módszer minden kritériumát... ennek ellenére fontosak, mert jó ötleteket adnak. Javaslom Penrose osztályozását a tudományos elméletekről, és rájössz, hogy ez az egész buli egyáltalán nem egy merev valami.
Az olimpiai hasonlatot tovább fűzve, a gond az, hogy választani kell a sportágak között, mert csak egy stadion van. A fizika nem fér meg az asztrológiával, ha az olimpia általános szabályaihoz ragaszkodunk (értsd logikailag konzisztensek szeretnénk maradni). Itt azt a sportágat hagyjuk el, ami kevésbé fontos, kevésbé megalapozott és kevesebb predikciós erővel bír.