dez#154
"Azt se mondtam, hogy mindent modellekbe akarok zárni, bár végeredményben minden gondolat egyfajta "modell"."
A gondolatok (többsége?) igen, de pl. az érzelmek (vagy egy részük) nem az...
"Semmilyen elvem nincs, ami ellenségesen viszonyulna bármilyen lehetséges gondolathoz. Ebben igaza van Feyerabendnek: "anything goes". Nem tudom, hol láttál olyat leírva általam, ami ennek ellentmond, keresd ki, légy szíves. Ugyanakkor nem hiszem, hogy jelenlegi eszköztáram bármikor a jövőben kevésnek bizonyulna, bármit is szeretnék megismerni. De ha mégis így lenne, kész vagyok bővíteni."
Pl.: "a tudomány alapállása a hit tagasdása", vagy "holisztikus halandzsa", stb. stb. Azaz, tökéletesen kizárod, hogy bármi olyasmire rájöhettek ilyen alapokon, amire te fizikával és matekkal nem. Persze meg sem nézed, amit eléd tárnak. Mint amikor annak idején egyesek nem voltak hajlandóak belenézni Galilei távcsövébe, vagy Leeuwenhoek miktroszkópjába. (Mivel ugye a saját, jól kidolgozott és tökéletesnek tűnő rendszerük alapján már előre tudták, hogy ott nem láthatnak semmit.)
"A szakmai lejáratásról alkotott és már többször hallott összeesküvés-elméletedre az a válaszom, hogy ez tipikus fogalomkeverés."
Nem, itt bizony tényszerű történésekről van szó.
"Nem egy szervezetről van itt szó, "akinek" érdekében állna lejáratni bármit is."
Ilyen érdekszövetség létét már csak azzal is "definiáltad", hogy "a tudomány alapállása a hit tagasdása"... És még hozzáírhattad volna, hogy az "ezotéria tagadása", és végülis minden tagadása, ami keresztülhúzza az "a mi tudásunk az abszolútum" elvet, ezzel rongálva a tudomány presztizsét. És akkor még nem beszéltünk a gazdasági kérdésekről.
"A tudománynak megvannak a játékszabályai, ha tudományt akarsz csinálni, tessék azokat betartani."
És mi van, ha pl. egy olyan területre tévedünk, ahol ezekkel nem megyünk sokra? Tegyünk úgy, mintha nem is létezne, ugye.
Mellesleg az elmúlt 200 évben elég sokat kellett változnia a módszertannak, hogy beleférjen a kalapba relativisztikus fizika vagy a kvantummechanika. Pl. már nem feltétel, hogy racionálisnak tűnjön a modell.
"Ez pont olyan, mintha a kosaras odamenne a focistákhoz, és panaszkodna, hogy miért nem foghatja meg a labdát. Elhajtják a fenébe, és jogosan: menjen kosarazni, ott fogdoshatja a labdát, de ne állítsa, hogy ő most focizik."
Te nem csak azt állítod, hogy nem focizik, hanem azt is, hogy a hálóba sem találhat...
"Az áltudománnyal az a baj, hogy a tudományon élősködik, nélküle nem tud létezni, és visszaél a valódi tudomány érdemeivel, mert úgy tesz, mintha az volna, és így halászik a zavarosban. Tisztességes tudós csak azokat minősíti játékon kívülieknek, akik nem tartják be a szabályokat (persze léteznek nem tisztességes tudósok is)."
Ezen az alapon a humán tárgyak többségét is áltudománynak lehetne tekinteni. (Egyesek annak is tekintik.)
Amúgy igen, annak kellene a lényegnek lennie, hogy az adott dolog a gyakorlatban beválik-e, és nem annak, hogy a kortárs tudósok (akik valamilyen szempontból ellenérdekeltek is) mit gondolnak... Ez sokszor csorbul.
"A tudománytörténeti fejtegetéseidre azt javaslom, olvass utána, Einsteint és a modern fizika atyjait soha nem fenyegette semmiféle kiközösítés."
Tény, hogy Einstein nem kapott Nobel-díjat a relativitáselméletért, csak jóval később egész másért. Mégpedig mert nem is nagyon értették, és főleg nem nagyon akaródzott elhinniük a kortárs fizikusoknak, hogy ez igaz. A Royal Society is vacilált, hogy felvegye-e soraiba.
"Elárulnád, hogy lehet "racionalizálni" egy fizikai elméletet?"
Pl. amikor valaki egyszerű véletlenszámgenerátornak tekinti kvantumszámítógépet.
"Az általam ismert minden fizikai elmélet racionális, értsd, axiómáin túl nincs benne matematikailag igazolhatatlan lépés. A kvantummechanika, éppúgy mint a fizika többi része egy matematikai modell, ami egész jól működik a valóságban is. Annak, hogy a majomagyunk nem tudja megrágcsálni és megszagolni a komplex értékű valószínűségi függvénytereket, semmi köze az elmélet működőképességéhez. A világ olyan, amilyen, az elmélet is olyan, amilyen. Az, hogy egyes helyeken ellentmond az emberi szemléletnek, ez nem az elméletet minősíti, hanem az emberi szemlélet és a valóság viszonyát. Épp az a döbbenetes, hogy a matematikai absztrakció olyan megismerő erővel rendelkezik, amely túlmutat a hagyományos emberi szemléleten."
Már megbocsáss, de hogy lehet racionálisnak nevezni olyan dolgokat, amiket csak felfoghatatlan matematikai képletekkel lehet egyátalán modellezni?