Magyar Labdarúgó Szövetség és a Liga topikja
-
Grenzjager #2244 Mint ismeretes, az ukrán-lengyel pályázat kapta a 2012-es Eb rendezési jogát. A kudarc okairól beszélgettünk a hazafelé tartó úton az MLSZ elnökével.
- Hol rontottuk el? Egyáltalán elrontottuk-e?
- Szerintem nem rontottuk el, ugyanakkor logikus, hogy biztosan követtünk el olyan hibákat, amiket másképpen lehetett volna csinálni, de összességében nem hiszem, hogy hibáztunk. Ezt két dologra alapozva is mondhatom. Egy: láttuk a saját szemünkkel azt az UEFA értékelést, ahol toronymagasan megelőztük az ukránokat, tehát ott nem tudtuk elrontani. Kettő: a prezentációban elsők lettünk, tehát minden olyan UEFA előírásnak megfeleltünk. Éppen ezért én hadd kérdezzem meg: mit lehetett akkor elrontani?
- De valami miatt vesztettünk...
- Hogy diplomatikusan fogalmazzak, biztosan van olyan terület, ahol mi nem tudtunk együttműködni az UEFA-val. Ezzel együtt amit kértek, abban a legjobbnak bizonyultunk...
- Mit érzett az eredményhirdetéskor?
- Nagy ürességet és igazságtalanságot... Mindig elfogadtam, ha a jobb nyer, de most nem éreztem, hogy a jobbik nyert, ha például az olaszok győztek volna, más érzések lennének bennem. Arra senki nem készülhetett fel, hogy egy nálunk lényegesen gyengébb győz.
- Sokan máris kritizálják otthon...
- Ezekkel a hangokkal még nem találkoztam, illetve áttételesen eljutottak hozzám. Nagyon sajnálom azt, hogy Magyarországon nem tudunk eljutni odáig, hogy együtt örüljünk, és együtt szomorkodjunk. Ezek alapján biztosan volt egy része a focitársadalomnak, amely ellenünk szurkolt, ezek az emberek szerintem önmagukat minősítik. Ez magyar ügy volt, nem Kisteleki-, Gyárfás-, vagy kormányügy. Mindenki beleadta a szívét-lelkét a munkába, aki nem tud ezzel azonosulni, azt nagyon sajnálom.
- Mi jön most?
- A nap holnap is felkel, ugyanúgy lesznek emberek, akik szeretik ezt a nagyon szép sportágat, én biztosan közéjük tartozom. Van három csodálatos programunk, ami az Eb-rendezéssel szárnyakat kaphatott volna. Egyértelmű, hogy ezeket kell folytatni és befejezni, mert még nagyon az elején állnak. Egy dolog mindenesetre világosan kiderült: a magyar labdarúgás csak saját magára számíthat, önmagunknak kell megoldani a gondjainkat. Ez egy álom volt, amelyben én is nagyon hittem, az eredményhirdetés azonban egy keserű ébredés volt mindannyiunk számára.
(nb1.hu)