sonicXX#5
Általában ilyenkor ujjongok szinte hogy valami korszakalkotó dolgot fedeztek fel megint, de emögött én valami hiányt érzek. Nekem gyanus ez a plusz dimenziós dolog úgy, hogy mindez a tér 3D-jének nanméternyi részeiben értendő. Ez olybá tűnik számomra, mintha a 2D-ről azt állítanánk, hogy nanométerenként 3D-s... Nem az a bajom, hogy nem tudom mindezt ami a cikkben szerepel elképzelni, hanem az, hogy el tudom képzelni - nem mint valóság, hanem mint térbeli szerkezet. Szóval visszakanyarodva: ha a 3 ismert dimenzió nanoméretű egységei további 3 dimenziót tartalmaz, az szerintem nem 3 + 3 dimenzió, hanem továbbra is csak 3. Ha a nanoméretű 3D-s terek között interferálódás van, azaz például átfedik egymást, akkor valóban kialakulhat az átfedések mentén több dimenzió mint 3, de erről a cikk semmit sem ír. Nem tartom lehetetlennek a dolgot, sőt biztos vagyok hogy alapjában véve szinte teljesen rosszul érzékeljük a létterünket, nem csak mert korlátoltan látjuk és korlátoltak a műszereink is, hanem mert korlátolt a tudatunk is, és alapjában véve nem tudjuk annyira kifordítani a látottakat, hogy a miénktől eltérő nézőpontból tudjuk tekinteni a létezőt.