Ironka#120
Mielőtt túl sok hülyeséget írnál. Remélem, ez elég "szakértői":
" A vízlépcsők a folyó természetes életének teljes átalakítását jelentik, alapvető változásokat hoznak a fizikai adottságokban és ezek révén a kémiai, biológiai folyamatokban is. A változások – sík vidéki vízerőmű esetében nagyon súlyos ökológiai problémákhoz vezethetnek. A vízlépcsőrendszer estében a következő gondok merülnek fel: 1. az áramlási viszonyok megváltozásának hatásai. A duzzasztás következményei a tározókban a víz áramlási sebességének csökkenése, ezáltal az üledéklerakódás fokozása, a talajvízszint megemelkedése az Öreg-Duna elhagyott medrében és a Szigetközben. A Csallóközben a vízpótláscsökkenés következtében az árterek nedvességének csökkenése; talajvízszint csökkenés. 2. A hidrodinamikai változások miatt átértékelődő vízszennyezések vízminőséget befolyásoló szerepe. Az ökológiai előrejelzések szerint a vízlépcsőrendszer káros következményei a legtöbb esetben visszafordíthatatlanok. A teljes körű megítélést nehezíti az a tény, hogy a létesítmények 170 km hosszan helyezkednek el, alsó szakasz jellegű folyón, ezért a közvetett és közvetlen hatásterület is igen nagy. A gátak fölött a vízmozgás csökkenése miatt fokozódik az ülepedés, amely előbb-utóbb a tározó feltöltődéséhez vezet. Az üledék ipari és kommunális szennyezéseket is tartalmaz, amelyet jelentős vírus- és baktériumszennyezés kísérhet. A kotrás az előbbi szennyezések nagyobb területen való szétszóródását okozhatja. Az ülepedés miatt nő a víz fényáteresztő képessége. Ehhez társul a megnövekedett foszfor- és nitrogénterhelés, amelyek együttesen a fitoplankton szaporodási ütemének és tömegének akár tízszeres növekedését is előidézheti. A vízminőség romlik. A biológiai szervesanyag-terhelést tovább növeli a lelassult vízben elszaporodó bakteriális mikroflóra, ezért hamarosan anaerob viszonyok alakulnak ki a felszín közelében is, amelynek eredményeként megindul a rothadás, a szerves és szervetlen szennyezőanyagok feldúsulása, a humuszanyag-színtézis nő. Az élőhal tömeg 80%-al csökkenhet. Az építkezés következtében pedig 56 000 hektár mezőgazdaságilag értékes terület menne veszendőbe. Nő a buzgárok előfordulása és az árvízveszély is. A gátak alatt a vízutánpótlás elvágása miatt csökken a talajvízszint, fokozódik a talaj minőségének romlása. A csúcsrajáratás okozta vízszintingadozást a halikrák és halivadékok nem viselik el, ezért csökken jelentősen a halállomány.
A vízlépcsőrendszer legsúlyosabb problémája a térség ivóvízkészleteinek kockáztatása. A szigetközi hidrogeológiai helyzet jellegzetessége, hogy a vízadó réteg állandó dunai vízutánpótlást kap a kavics szűrőrétegen keresztül. A tározó feltöltése és az ülepedés megkezdése után ez az utánpótlás az eltömődés miatt csökken, megszűnik, illetve a szennyezőanyagok bemosódása révén 30-50 éven belül az egész vízbázist elszennyezheti. Ugyanez a folyamat a nagymarosi vízlépcső által érintett parti szűrésű vízbázisokra is érvényes. A vízlépcső megépítését megelőző mederkotrás 60-160 cm medersüllyedéssel, a kitermelhető mennyiség csökkenésével, a minőség romlásával járt. A kitermelhető mennyiség 300 000 köbméterrel csökkent, ez a Budapest feletti vízbázis hozamának negyede. A vízlépcső elkészültével csak úgy lehetett volna a vízminőséget megvédeni, ha hatalmas üzemekben állandóan tisztították volna a folyó vizét. Ez tekintettel a napi szennyvíztermelésre, lehetetlen.
Esztergom és Nagymaros között a duzzasztás a legmagasabb árvízszint fölötti értéket ér el, az oldalcsatorna pedig végig 6-16 m-rel a terepszint felett vezetné a Duna vizét. A vízlépcsőrendszer esetében a kockázatok jelentős részét csak a műszaki megvalósítás kezdete után ismerték fel, holott kockázatkerülő stratégia alkalmazására már az előkészítés fázisában is szükség lett volna."