DarkStar One
-
#918
Áááá! Az Elite-ben pont az volt a jó, hogy a dokkolás egy művéászet volt, miközben szólt a Bécsi keringő.
Nosztalgiából:
1. lépés a forgástengelybe kellett kerülni
2. ovatosan megközelíteni, s itt 2 lehetőséged volt:
A) fel vetted te is a Coriolis szögsebességét, s akkor már simán berepülhettél.
B) megközelítetted, s érzéből hirtalen adtál max gázt, amikor úgy érezted, hogy pont be fogsz férni a téglalap alakú ajtón. "De jó is volt", amikor egy nehezebb csatát túlélve a Coriolis bejáratán buktad el az egész küldit... ;)
Szóval nem véletlen, hogy ott a Docking Computer volt az első, amit az ember meg akart venni, de úgye a C64-es változatában, annak még lelke volt, mert ha rossz napja volt, akkor ő is felkente az ürhajót a Coriolisra... ;)
S ha már a jó öreg Elite nosztalgiába estem, akkor meg kell jegyeznem, hogy egy zseni volt, aki készítette, ugye már maga az ötlet, s pláne az akkor hibátlan kivitelezés és tartalom. Ezt tetézte, hogy a több száz (inkább ezer) naprendszer a maga politikájával, nevével, gazdasági viszonyival, stb..., illetve a játék többi része bele fért a C64 programozható memóriájába, azaz 64 kbyte-ba. Tudom nem C54 volt az ős platform, hanem Sinclair Spectrum, de abban csak 48 kbyte volt a memóra, de ugye talán C64 terjedt el a legjobban. Komolyan döbbenet, s mély csodálat.