Informatika és tudomány

amit a tudósok sem tudnak megmagyarázni
  • [NST]Cifu
    #53
    Van egy probléma: ez vallási nézet versus ateista nézet. Fogalmam sincs, ez hogy jön az Entrópiához, dehát mindegy... :)

    Vízi E. Szilveszternek a Magyar Rádióban elhangzott nyilatkozata is, aki szintetizált statisztikai adatokra hivatkozva megállapította, hogy az utóbbi száz évben született az emberiség által eddig elért tudományos eredmények 99,9 százaléka, és a valaha élt összes tudós 80 százaléka ma dolgozik.

    Tegyük hozzá, hogy 1900-ban 1.6 milliárd ember élt a Földön. Ma 6 milliárdnál is több.
    Tegyük azt is hozzá, hogy volt két világháború, amely a technikai fejlődés katalizátora volt.

    Az emberiség egy jelentõs része, jóllehet csodálja a tudomány eredményeit, saját életében annak nem áldásait, hanem hátrányait érzékeli: gondoljunk csak a modern fegyverrendszerek pusztításaira, a globális környezetrombolásra, a természet általános visszaszorítására a hatalom mindenkori birtokosainak rövid távú haszna érdekében. Ez a tudomány iránti érdektelenséghez vagy éppen tudományellenességhez vezethet.

    A tudomány iránti érdektelenséget tapasztaljuk, itt az SG-n is. Sokan megkérdőjelezik azt, hogy szált már ember le a Holdra, de ugyanakkor ezen emberek az űrhajózás alapfogalmaival sincsenek tisztában.
    A tudományellenesség viccesebb dolog. A mai emberek erősen rá vannak utalva a tudományra. Vedd el egy átlag magyartól a mobiltelefonját, és figyeld, hogy reagál rá. :))

    Ez felveti a tudomány mûvelõinek azt a felelõsségét, hogy fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk a tudomány fogalomkörének, saját kompetenciájának és határterületeinek minél megnyugtatóbb tisztázására. Ez a felelõsség kell, hogy vezesse a tudósokat az olyan, sokak számára kényelmetlen kérdések megválaszolásában is, mint például: „Vannak-e a tudományban dogmák, és ha igen, hogyan lehet hatásukat visszaszorítani?” vagy: „Miért korlátozza önkéntesen és ellentmondást nem tûrõ módon a hivatalos tudomány a világ jelenségeinek minden magyarázatát a materializmusra, holott ezt semmi nem indokolja?”

    Magyarul a szerző finoman azt mondja: Figyi, a fizika, biológia, kémia és a többi alaptudomány a tiétek, de az alapkérdésekre csak a vallás tud magyarázatot adni, szóval ne is gyártsatok elméleteket arra, hogy is jött létre a világ, vagy akár az emberiség, mert ez a vallástudorok és a filózófikusok dolga, és nem a tudósoké.
    Vicces... :)))

    Aligha vitatható, hogy a világ keletkezésére vonatkozó bármilyen elméletet lehetetlen tudományosan bebizonyítani, hiszen az közvetlenül a filozófia alapkérdését érinti.

    Ez a fenti megerősítése. A tudomány ne akarjon belepiszkitani a vallási és filózófiai kérdésekbe. :)

    Vajon van-e az érzékszerveink által felfogható objektumokon és folyamatokon kívül valami más, valami olyan, amit szuper naturálisnak, természetfelettinek kell tekintenünk?

    A tudomány erre a kérdésre is keresi a magyarázatot, és a vallási/filózófikus válasznál is tovább megy: megnevezi ezek lehetőséget, és igyekszik megmagyarázni működésüket. Lásd többdimenziós tér, melyet érzékelni nem vagyunk képesek, de több fizikai elmélet is leírja őket.

    A tudomány szerepének felértékelõdése sokakban azt a meggyõzõdést erõsíti meg, hogy a tudomány végül teljes világmagyarázatra is képes lesz. Ennek egy politikailag erõszakolt, a tudományistenítés fogalmát kimerítõ formája a kommunista politikai rendszerek összeomlása révén ma már erõsen visszaszorult.

    A tudományban az a szép, hogy két alapvető álláspontja van: elmélet és bizonyítás. Ha valami elmélet, akkor az valaminek leírása a nélkül, hogy bizonyítani tudjuk igazát. A bizonyítás az, ami egy elméletett kiemel ebből a bizonytalanságból, és megmutatja, hogy az elmélet által leírt dolog valóságos.

    A vallások, ha helyesen fogják fel saját elveiket és tanaikat, arra a kérdésre próbálnak választ adni, hogy mi az értelme, mi a célja az ember létének. A tudomány ezekkel a kérdésekkel eleve nem tud mit kezdeni. Nemhogy nem tudja megválaszolni, de feltenni sem tudja õket.

    És most megyünk el végleg a vallás vs. ateizmus kérdésköre felé...
    A vallás jellemzője, hogy követőitől elvárja azt, hogy higyjen abban a követője, amit állít. Tehát egy Keresztény hisz abban, hogy a Földet és az Emberiséget egy Isten-nek nevezett felsőbb hatalom hozta létre, és hogy a jó lelkek a mennybe, a rossz lelkek a pokolra jutnak.
    A tudomány jellemzője, hogy amíg valami nincs megfelelően bizonyítva, addig csak egy elmélet. Amikortól bizonyítva van, akkortól kezdve viszont már lehet szentírásnak tekinteni.
    A kettő összeütközéséből eddig általában a tudomány került ki győztesen, bebizonyították, hogy nem a Föld körül forog a világegyetem, és hogy a Föld nem lapos. És a többi... :)))