106
amit a tudósok sem tudnak megmagyarázni
-
#57
Hát marhára nem, szorosan összefügg, de szerintem ebbe most ne kavarjuk bele a hitet meg a vallást. Az hogy evolucio volt és van, az bizonyitott tény, max az nem, hogy honnan indult, meg történt e isteni beavatkozás, de ebbe ne menjünk bele. Az is tény, hogy a természet magátol nagyon jol müködik és fejlödik, ha magárahagyod nem pusztul, de ezt már leirtam egyszer. Az, hogy az ember pusztitja és átalakitja környezetét, az egy természetellenes külsö pusztito hatás. Ki lehetne küszöbölni, erre már törekednek is környezetvldelmi szervezetek, de ugy tünik elég késön jöttünk rá mit is csinálunk. -
haxoror #56 "Vedd el egy átlag magyartól a mobiltelefonját, és figyeld, hogy reagál rá. :))"
Vagy egy tudományellenes cukorbetegtől az inzulinját
"vallási/filózófikus válasz"
Erre viszont érzékeny vagyok mert nem szabad a kettőt egy kalap alá venni sztem :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#54
Vagyis az Entrópia elvtől eljutottunk az evolúció tagadás kérdéséig. 
-
#53
Van egy probléma: ez vallási nézet versus ateista nézet. Fogalmam sincs, ez hogy jön az Entrópiához, dehát mindegy... :)
Vízi E. Szilveszternek a Magyar Rádióban elhangzott nyilatkozata is, aki szintetizált statisztikai adatokra hivatkozva megállapította, hogy az utóbbi száz évben született az emberiség által eddig elért tudományos eredmények 99,9 százaléka, és a valaha élt összes tudós 80 százaléka ma dolgozik.
Tegyük hozzá, hogy 1900-ban 1.6 milliárd ember élt a Földön. Ma 6 milliárdnál is több.
Tegyük azt is hozzá, hogy volt két világháború, amely a technikai fejlődés katalizátora volt.
Az emberiség egy jelentõs része, jóllehet csodálja a tudomány eredményeit, saját életében annak nem áldásait, hanem hátrányait érzékeli: gondoljunk csak a modern fegyverrendszerek pusztításaira, a globális környezetrombolásra, a természet általános visszaszorítására a hatalom mindenkori birtokosainak rövid távú haszna érdekében. Ez a tudomány iránti érdektelenséghez vagy éppen tudományellenességhez vezethet.
A tudomány iránti érdektelenséget tapasztaljuk, itt az SG-n is. Sokan megkérdőjelezik azt, hogy szált már ember le a Holdra, de ugyanakkor ezen emberek az űrhajózás alapfogalmaival sincsenek tisztában.
A tudományellenesség viccesebb dolog. A mai emberek erősen rá vannak utalva a tudományra. Vedd el egy átlag magyartól a mobiltelefonját, és figyeld, hogy reagál rá. :))
Ez felveti a tudomány mûvelõinek azt a felelõsségét, hogy fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk a tudomány fogalomkörének, saját kompetenciájának és határterületeinek minél megnyugtatóbb tisztázására. Ez a felelõsség kell, hogy vezesse a tudósokat az olyan, sokak számára kényelmetlen kérdések megválaszolásában is, mint például: „Vannak-e a tudományban dogmák, és ha igen, hogyan lehet hatásukat visszaszorítani?” vagy: „Miért korlátozza önkéntesen és ellentmondást nem tûrõ módon a hivatalos tudomány a világ jelenségeinek minden magyarázatát a materializmusra, holott ezt semmi nem indokolja?”
Magyarul a szerző finoman azt mondja: Figyi, a fizika, biológia, kémia és a többi alaptudomány a tiétek, de az alapkérdésekre csak a vallás tud magyarázatot adni, szóval ne is gyártsatok elméleteket arra, hogy is jött létre a világ, vagy akár az emberiség, mert ez a vallástudorok és a filózófikusok dolga, és nem a tudósoké.
Vicces... :)))
Aligha vitatható, hogy a világ keletkezésére vonatkozó bármilyen elméletet lehetetlen tudományosan bebizonyítani, hiszen az közvetlenül a filozófia alapkérdését érinti.
Ez a fenti megerősítése. A tudomány ne akarjon belepiszkitani a vallási és filózófiai kérdésekbe. :)
Vajon van-e az érzékszerveink által felfogható objektumokon és folyamatokon kívül valami más, valami olyan, amit szuper naturálisnak, természetfelettinek kell tekintenünk?
A tudomány erre a kérdésre is keresi a magyarázatot, és a vallási/filózófikus válasznál is tovább megy: megnevezi ezek lehetőséget, és igyekszik megmagyarázni működésüket. Lásd többdimenziós tér, melyet érzékelni nem vagyunk képesek, de több fizikai elmélet is leírja őket.
A tudomány szerepének felértékelõdése sokakban azt a meggyõzõdést erõsíti meg, hogy a tudomány végül teljes világmagyarázatra is képes lesz. Ennek egy politikailag erõszakolt, a tudományistenítés fogalmát kimerítõ formája a kommunista politikai rendszerek összeomlása révén ma már erõsen visszaszorult.
A tudományban az a szép, hogy két alapvető álláspontja van: elmélet és bizonyítás. Ha valami elmélet, akkor az valaminek leírása a nélkül, hogy bizonyítani tudjuk igazát. A bizonyítás az, ami egy elméletett kiemel ebből a bizonytalanságból, és megmutatja, hogy az elmélet által leírt dolog valóságos.
A vallások, ha helyesen fogják fel saját elveiket és tanaikat, arra a kérdésre próbálnak választ adni, hogy mi az értelme, mi a célja az ember létének. A tudomány ezekkel a kérdésekkel eleve nem tud mit kezdeni. Nemhogy nem tudja megválaszolni, de feltenni sem tudja õket.
És most megyünk el végleg a vallás vs. ateizmus kérdésköre felé...
A vallás jellemzője, hogy követőitől elvárja azt, hogy higyjen abban a követője, amit állít. Tehát egy Keresztény hisz abban, hogy a Földet és az Emberiséget egy Isten-nek nevezett felsőbb hatalom hozta létre, és hogy a jó lelkek a mennybe, a rossz lelkek a pokolra jutnak.
A tudomány jellemzője, hogy amíg valami nincs megfelelően bizonyítva, addig csak egy elmélet. Amikortól bizonyítva van, akkortól kezdve viszont már lehet szentírásnak tekinteni.
A kettő összeütközéséből eddig általában a tudomány került ki győztesen, bebizonyították, hogy nem a Föld körül forog a világegyetem, és hogy a Föld nem lapos. És a többi... :))) -
#51
Összetudnád foglalni mi van benne, néhány sorban? Nagyon nincs kedvem most ennyit olvasni, de azt le lehet szögezni, hgy az evoluciot megcáfolni elég nagy baromság lenne. -
#48
Lehet, de azokkal jobban meg vagyok elégedve. -
#47
Hát nem, mert mielőtt elpusztul szaporodik, és az utód már fejlettebb. Az a tapasztalat, ami az élete során érte az egyedet, átadódik az utódnak is, és ezzel fejlödik. Meg az pusztul el, aki a leggyengébb, tehát a legerösebb gének maradnak életben, ami megint csak a faj fejlödését erösödését eredményezi. Az elpuszult tetemet pedig felhaszálják mások, ez meg az élet körforgása. Sok sok ciklus alatt az élet fejlödik. -
#46
Ha figyelmen kívűl akarod hagyni az evolúciót, akkor tényleg nehéz megérteni a biológiai működését az élőlényeknek... -
#45
Miért? Ezzel az erővel a faji egyenjogúságnak, a szólásszabadságnak és a rabszolgaság eltörlésének sem volt értelme, sőt, az alapvető emberi jogoknak úgy anblok nincs értelme. -
#43
Ö, mert nem kap vizet? Mert tul sok napfényt kap?
Gondolj bele, ha valami önmagára van hagyva az nem feltétlen pusztul, sőt, az anyatermészet, ha önmagára hagyják, akkor épül, burjánzik. Nézd csak meg az esöerdöket, ahol éppen nem vágják ki. Vagy nézd meg, milyen volt az élet az ember előtt. Önmagára volt hagyva, de nem hogy pusztult volna, hanem fejlődött, ezt hívják evolúciónak. -
#42
A felsoroltakból nekem csak a női egyenjogúsággal van bajom, annak semmi értelme nem volt szerintem. -
Rafia #40 Penrose: A császár új elméje c. könyvében olvashattok nagyon érdekes dolgokat az entrópiáról. -
#38
Még mindig nem igazán vágom, mi a kérdés.
Mi az, hogy önmagára hagyva? Nézzünk egy virágot. Kirakod. Elhervad, elrohad, az anyaga bekerül a talajba, tápanyaggá válva, ezáltal más növények számára hasznosként. Ez nem romlás, hanem körforgás. -
#37
A tífuszjárvány és a pestis teljesen más okból történtek, mint az aids. Kosz, patkányok, fertőzések voltak.
Ha így nézzük, akkor jelentősen fejlődött az emberiség, hiszen higéniában, járvány-elleni tevékenységben sokat léptünk előre.
Az aids pedig az emberek erkölcsi romlásából fakad, nem azért mert olyan koszos, fertőzött a hely.
Attól függ. Maga az AIDS emberre való átterjedésére ez még igaz is lehet. De ez nem újdonság, már évszázadokkal, évezredekkel ezelött is ez volt a helyzet.
És az erkölcsi romlás az mi, ha nem romlás?
Pár érdekesség az elmúlt évszázad(ok) eredményeiből, általánosítva
(ugye nem minden valósult meg ezek közül maradéktalanul, mindenhol):
-Egyéni szabadságjogok
-A rabszolgaság eltörlése
-Szólásszabadság
-Női egyenjogúság
-Szabad vallásgyakorlás
stb.
Ezek is az erkölcsi romlás jelei?
Abban igazad van, hogy az ókorban voltak tömegmészárlások, városok kiírtása. De újra felhozva a holocaust témáját, ilyenre nem volt példa, hogy tudatosan, elszántan megöltek 6 millió embert, pár év alatt.
Megint egy egzakt számmal jössz. Arányaiban ennél sokkal nagyobb népirtások is voltak. Harminc évvel a Zsidó Holokauszt elött az Örményeket csaknem kiirtották a Törökök, 1914 és 1922 között mintegy másfél millió örményt öltek meg, egyedül 1915-ben a becslések szerint 300.000-et.
Spanyolországban a XV. század végére teljesen eltüntek a Zsidók, hála Torquemada inkviziciójának (mintegy 8.800 embert égettek el máglyán, de a becslések szerint további több tízezren vagy akár 100-120 ezeren is meghalhattak az inkvizió börtöneiben a szörnyű körülmények és a kínzások miatt - ez az akkori Spanyol lakosság mintegy egytizede!). -
#35
Ezt a töritanártól hallottad? :D -
#34
Ha lúd, legyen kövér. :) -
haxoror #33 Jobb seggre esni mint pofára :) -
#32
Aláírásodhoz:
Aki sokat tekint a múltba, seggel megy a jövőbe. :)
Azt hiszem nem a töritanárom mondta. :D -
Takezó #31 jájj, h a világ romlana? hülyeség:Ðnem rosszabb, mint volt 500 éve, csak többet látunk... -
#30
Alánlom Motorolanokia figyelmébe az aláírásomat, úgy látom ide kapcsolódik. -
#28
Ha-ha, nem volt erkölcsi romlás régebben, úgy tűnik te sem hallottál még a rómaiakról (gladiátor viadalok, orgiák).
De meg sem akarod érteni mit mondanak a népességszámmal kapcsolatban, és ha azt állítod, h tudatos népírtásra nem volt példa, akkor gondolom a keresztes háborúk felett is átsiklottál, volt, h egy-egy alkalommal 10.000 embert öltek meg, ekkora lakossággal kevés város rendelkezett akkor, arányait tekintve jóval több volt az áldozta, mint az általad emlegetett esetben. -
haxoror #27 A rómaiak teljes Karthágót kiírtották az utolsó emberig és a mongolok se nagyon fogták vissza magukat. -
#22
Ez a tipikus példája az Entropia felkapott, "popularista", és ugyanakkor hibás nézetével.
A változásról beszélsz, ami nem azonos a pusztulással...
Tudtok valamikor a történelemből mondani egy olyat is, amikor 6 millió embert öltek meg pár év leforgása alatt?
Nem veszed figyelembe a változást. Egy egzakt számot veszel figyelembe, holott az emberi faj egyedszáma jelentősen nőtt az idők folyamán. Volt olyan, hogy egy egész népcsoport tünt el természeti katasztrófa, egy vulkánkitörés miatt, évszázadokkal ezelött. Ehhez hasonló manapság nem történt.
Vesd össze az ókori mészárlásokat (egész városok kiirtását) a mai eseményekkel...
Vagy a világot (főként Afrikában) sújtó Aids-járvány. Ilyen nagy mértékben nem volt soha jelen az Aids. Ezzel is bizonyítom, hogy a történelem maga is romlik.
Pestis (hajdan Európa lakosságának harmada kihalt tőle, egyes városok lakosságának 50-60%), Tífuszjárvány, TBC, stb.
Az AIDS messze nem olyan pusztító, mint azt leírod.
Vagy nézzétek meg a terrorizmust. Ez se volt jelen ekkora mértékben, mint most. Mostanában erősödött fel.
Javaslom kicsit nézz vissza a történelembe. Egyfelől ott kezdődik, hogy mit nevezünk terrorizmusnak (ugyanis nincs hivatalos meghatározása, általában a politikai indíttatású, valamilyen hatalom elleni erőszakot nevezzük annak). Ha az öngyilkos robbantásos merénylőket nevezed annak, akkor alapvető probléma magának a robbanófegyvereknek a megjelenése.
Ugyanakkor ha a terrorizmust a végletekig hajszolt erőszaknak tekintjük (elvégre is az), akkor érdemes visszanézni az ókor vagy középkor egyes eseményeit... -
#21
szerintem filozófia -
motorolanokia #20 "hiszen ha így nézzük, akkor a folyamamtosan változó dolgok mind a pusztulás jelei." persze, ez nem igaz.
De mindenestre, az, hogy sokán belebuktak, ez teszi érdekessé a témát. -
#19
Amennyire én tudom, az Entropia nem egyenlő a rendezettlenség felé haladással, és igazából csak egy elmélet, amely a rendezettlenséget próbálja leírni. Mint ilyen, nem csak a zárt rendszerekre igaz.
A definició lényege, hogy a makroállapotok a mikroállapotainak a függvénye. Mondjuk van 100 ember, ha két halmazba rakjuk őket, akkor az 50:50 rendezettlenebb, mint a 100:0 - de csak akkor, ha a makroállapotban nézzük, hiszen ott csak "emberek"-et látunk, mikroállapotban viszont megkülönböztetjük őket nemük szerint, fajuk szerint, magasságuk szerint, stb.
A probléma az, hogy tudomásom szerint még az sem igazán tisztázott, hogy ez filozófiai, vagy tudományos kérdéskör igazából.
Mindenestre sokan rábuktak a témára, azzal a népszerű teóriával, hogy alaphelyzetben minden a rendezettlenség, a pusztulás felé rohan. Holott ez nem igaz, hiszen ha így nézzük, akkor a folyamamtosan változó dolgok mind a pusztulás jelei. Pedig a változás nem egyenlő a pusztulással, és a rendezettlenséggel... -
motorolanokia #18 Szerintetek fejlődik, és előrehalad az emberiség? -
#17
És nézdd meg, hogy akkoriban mekkora volt a Föld népessége, és most mekkora. Egy százalékos összehasonlítást kellen megnézni erről. -
motorolanokia #16 mért lenne belemagyarázás. elmondtam a tényeket.
Vagy pl. az öregedés. -
#15
Pestis meg már szinte nincs... :)
sztem amit mondtál mind csak belemagyarázás, ugyanígy rengeteg ellenpéldát lehetne felhozni -
motorolanokia #14 Az biztos, hogy ez az elv létezik. A történelem egyre romlik. Tudtok valamikor a történelemből mondani egy olyat is, amikor 6 millió embert öltek meg pár év leforgása alatt? Ilyen nem volt a történelemben, ha megnézitek. És ez most volt a 20. században. Vagy Hiroshima atombombája. Vagy a világot (főként Afrikában) sújtó Aids-járvány. Ilyen nagy mértékben nem volt soha jelen az Aids. Ezzel is bizonyítom, hogy a történelem maga is romlik. Vagy nézzétek meg a terrorizmust. Ez se volt jelen ekkora mértékben, mint most. Mostanában erősödött fel. -
#13
nagyon elvont -
#12
biztos, hogy zárt rendszerre vonatkozik az elv? -
motorolanokia #11 És szerintem ez egy nagyon érdekes kérdés! -
motorolanokia #10 mér bomlott volna meg? Attól még létezik, hogy nem tudom a legtökéletesebben elmondani. -
#9
máris megbomlott az elmélet. először egy jó példa kéne rá nem? -
motorolanokia #8 Mi lehet az oka, hogy önmagára hagyva minden a romlás irányába megy? Ez a fő kérdés. -
#7
Pontosan. Az emberi test sem zárt rendszer, hiszen folyamatosan változik, sejtek halnak el és születnek, stb... -
#6
ugyanígy rossz sztem a másik példa is, egyik oldalról valóban békén hagyjuk az emberi testet (nem viszunk be táplálékot), viszont az életbenmaradáshoz szükség van energiára (ha nem mozgunk, akkor is fennt kell tartani egy bizonyos testhőmérsékletet), ami folyamatos energiavesztéssel jár, tehát ez nem zárt rendszer... -
motorolanokia #5 de a test is zárt rendszer