BiroAndras#199
A légkörről röviden:
A legegyszerűbben a következőképp lehet számolni (durva közelítés):
1. nézzük meg a légkör molekuláinak mozgási energia eloszlását. Ez úgy néz ki, hogy a nagyobb energiák felé exponenciálisan csökken az adott energiájú molekulák száma.
2. A mozgási energia helyzeti energiává alakulhat. Egy molekula annál magasabbra juthat el, minél több a mozgási energiája. Tehát állandó gravitációt feltételezve a légkör sűrűsége (és a légnyomás) exponenciálisan csökken.
3. Mivel a gravitáció nem állandó, hanem távolságfüggő, kicsit változik a kép. A felszíntől távolodva csökken a gravitáció, így a sűrűség lassabban csökken. A Föld légkörének vastagsága 100km-es nagyságrendű (ugye a fentiekből következően éles határról szó sincs), a Föld sugara meg 6400km, tehát durván állandónak tekinthetjük a gravitációt a légkör szempontjából.
4. Ahhoz, hogy egy molekula véglegesen elszakadjon a Földtől, pontosan kiszámolható energiát kell gyűjtenie. Az energia eloszlásból meg tudjuk, hogy ez mekkora százaléknak lehet meg, tehát kiszámolható lenne a levegő fogyása. Ez viszont már nem lesz jó szám, mert itt már jelentősek az egyéb folyamatok (napszél, mágneses tér, stb.).
Világűr:
Földi mércével mérve üres. A csillagközi térben köbkilométerenként pár atom van csak (ennek, mint gáznak a nyomása nem igazán jelentős...). Van benne még 3K hőmérsékletnek megfelelő hőmérsékleti sugárzás (az ősrobbanás maradványa). Ezen kívül még egy nagy halom egyéb sugárzás is megtalálható benne. A legerősebb talán a neutrínó sugárzás, de annak a kölcsönhatása a többi anyaggal majdnem semmi, így majdnem olyan, mintha ott se lenne.