LowEnd#268 "Ilyet NEM lehet észlelni, mert ahogy az űrhajó egyre nagyobb sebességre gyorsul, a távolságok a haladás irányában egyre jobban zsugorodnak (Lorentz-kontrakció), és végeredményben az észlelhető sebesség, amit az űrhajón is út/idő-vel mérünk, c alatt marad. (Az űrhajón nem érzékelik, hogy a saját idejükkel bármi is elromlott volna.)"
nem elírtad? a lorentz kontrakció nem az űrhajónkra vonatkozik? Ha igen nem érzik még gyorsabbnak a mozgásukat?
(csak 1 újabb laikus kérdés....)
"Egy pofonegyszerű dologra gondolj! Legyen az Univerzum egy gömb (a belseje is, tehát nemcsak egy gömbhéj). A sugara pedig nőjön mondjuk c/8 sebességgel."
na igen, eddig én is be tudtam látni, véges méreteknél biztos hogy így van... de ha a méretek a végtelenbe (a nagyon nagy felé) tartanak,
és megmaradunk a gömb modellnél
akkor ugye a gömb széle gyorsabban mozog mint a középponthoz közelebb eső részek.
ha feltételezzük hogy az univerzum egynletesen tágul (mint egy gáz pl)
akkor a tágulási sebesség alapján megadhatunk olyan távolságot, ami hozzánk képest szükségképpen legalább c vel megy.
ha az univerzum nem tágul egyenletesen, csak akkor tud belül maradni a fénysebesség korlátján, ha a "széleken" lasabban tágul mint a középpont felé haladva. persze ez is lehetséges számomra....
De maradjunk meg annál a modellnél amit te említettél:
véges gömb forma az átallenes pontokon +- 1/8 c vel tágulva
Az univerzum egyes pontjaihoz képest lokálisan álló "iker" ugyanis a középpontból nézve "vöröseltolódást mutat", hehe, szóval mérhető, relativisztikus sebessége van, és ennek magával kell hoznia az időtorzulást a relativitáselmélet szerint, ha jól értettem.
ennek az univerzumnak mely pontján öregedik leggyorsabban az "ikertestvér"? (csak hogy a klasszikus példánál maradjunk)
A közepén? És mi adja ennek a pontnak a kitüntetett szerepét?