"kivéve, ha a szemlélő is rajta utazik, mert akkor a szemlélő úgy fogja érzékelni hogy a hajó képes lehet pl 1 (lokális) másodperc alatt akár a 300 000 km/s sebesség sokszorosára is. "
Ilyet NEM lehet észlelni, mert ahogy az űrhajó egyre nagyobb sebességre gyorsul, a távolságok a haladás irányában egyre jobban zsugorodnak (Lorentz-kontrakció), és végeredményben az észlelhető sebesség, amit az űrhajón is út/idő-vel mérünk, c alatt marad. (Az űrhajón nem érzékelik, hogy a saját idejükkel bármi is elromlott volna.)
"ez számomra azért lenne különös, mert ez esetben a térben felvett alakja rövid idő eltelével felfújódó buborék lenne, középen egy nagy lukkal, amiben TÉR SINCS. "
Egy pofonegyszerű dologra gondolj! Legyen az Univerzum egy gömb (a belseje is, tehát nemcsak egy gömbhéj). A sugara pedig nőjön mondjuk c/8 sebességgel. Ekkor az átmérője c/4-gyel nő, a kerülete pedig c*Pi*/4-gyel. Hol látsz itt c-nél nagyobb sebességet?
"ha jól értem (pont erre akartam kilyukadni, csak te világosabban kifejtetted) a fénysebesség csak az adott vonatkoztatási rendszerben korlát."
Csak az adott vonatkoztatási rendszerben, és csak valóságos objektumok nézve (energia, illetve információ továbbítás).
Tehát pl. egy nagyon távoli falon egy lézer pointer fényének esetleg rendkívül gyors (2c-nél is sokkal gyorsabb) haladása amikor megpörgetjük, nem tartozik ide, ugyanis az ilyen fényfolt haladása csak látszólagos, mert sem energia, sem információ nem ment a folt korábbi helyéről az későbbire, a folt nem ilyen mechanizmussal haladt.
"2. van valami ami kizárja eltérő vonatkoztatási rendszerek esetén a fénysebesség látszólagos (bocsánat: viszonylagos) sokszoros (ne 2-szerest vegyünk, mert az könnyű) átlépését?"
Csak az, hogy a vonatkoztatási rendszereinket a csupán mi téridőnkhöz tudjuk rögzíteni, ebben a téridőben pedig ilyenek a szabályok. Ha lenne más téridő is, az mehetne akár sokkal gyorsabban is a mi téridőnkhöz képest. De mindezideig nem észleltünk ilyesmit, vagy legalábbis nem jöttünk rá, hogy észleltünk volna.
"Mitől függ az adott vonatkoztatási rendszer zérus sebessége? Mi van ha a rendszerben több, különböző sebességgel mozgó megfigyelő van? a nagy sebességgel mozgó ürhajónkat ugyanolyan sebességűnek látják? ez nem mond ellent a 2. pontnak?"
Ha valamely objektumhoz rögzítünk egy vonatkoztatási rendszert, akkor abban a rendszerben az objektum triviálisan állni fog. Más objektumok, illetve az azokhoz rögzített megfigyelők pedig esetleg mozogni. Az űrhajóhoz képest különféle mozgást végző megfigyelők természetesen különböző sebességűnek látják az űrhajót - ezt már Galilei is tudta. A relativitáselmélet óta viszont nem lepődünk meg azon sem, hogy a (megfigyelőhöz képest) nagy sebességű űrhajónak a hosszát, és a rajta lévő órák ketyegési frekvenciáját is különbözőnek látják.
"ezt kérdeztem többször: ha beérünk egy mozgó testtel (pl a ZŰRHAJÓVAL) a táguló univerzum tőlünk teljesen eltérő sebességgel táguló térszeletébe, akkor a sebességnek ugye nem a kiindulási pont (A ZINDITÓÁLLVÁNY) tekintetében kell megtartania a relativisztikus korlátokat, hanem az új vonatkoztatási rendszer szerint."
Egy adott és max. relativisztikus Univerzumon belül az űrhajó nem képes olyan sebességre gyorsulni, hogy az INDULÁSI HELYEN ("ZINDITÓÁLLVÁNY"-nál) lévő megfigyelő ne láthatná, vagy hogy a sebességét c-nél nagyobbnak mérné. Az ilyen megfigyelő szerint a "ZŰRHAJÓ" _nem_ egyenletesen gyorsít, hanem idővel egyre lassabban.
"mitől függ az vonatkoztatási rendszer zérus sebessége? (amihez igazodni kell) (a gravitációs mező olyan jól hangzott, komolyan megtetszett mint fantazmagória)"
Úgy érted, hogy mikor mondhatjuk, hogy a vonatkoztatási rendszer nyugszik? Hát akkor, amikor a megfigyelt objektumhoz rögzítjük a vonatkoztatási rendszert. Ennek megfelelően, ha elhalad a Föld mellett egy űrhajó, amelynek mozgását vizsgáljuk és van benne egy megfigyelő, és vagyunk mi a Földön, mint szintén megfigyelők, akkor NEM MI, hanem az űrhajón lévő megfigyelő a nyugvó megfigyelő, az övé a nyugvó vonatkoztatási rendszer.
"a. van egy olyan eseményhorizontunk aminél távolabbra nem "láthatunk" a fénysebesség korlátja miatt"
Ha véges ideje létezik az Univerzum (T), akkor a relativitáselmélet szerint bizonyosan nem láthatunk benne bármilyen távolságra, legfeljebb c*T-re, és a legnagyobb távolság (2 másik objektum között) amit kimérhetünk 2*c*T. De hogy csak véges ideje létezik az Univerzum, az a relativitáselméletből NEM következik.
"b. nem lehetséges az univerzum két pontjának egymáshoz képesti sebességének 2c feletti része."
Legalábbis nem figyelhetünk meg ilyesmit, a relativitáselmélet szerint. Eleddig gyakorlatilag sem figyeltünk meg.