Úgy vélem a 3-as pontod és a következő összetartozik: gerjesztett elektromágneses mezőnek SOK pontja van, különböző és időben bizonyos mértékig sztochasztikusan ingadozó elektromos és mágneses terekkel (sőt, valójában elektromos és mágneses vektorpotenciállal). A homogénnek és egymásra szépen merőlegesnek elképzelt elektromos és mágneses tér csak fikció, és csak közelítésként és átlagban érvényes.
Tehát ezzel azt akarod mondani, hogy a határozatlansági reláció okán az elektromos és mágneses tér fluktuálhat. Rendben, és? Most akkor az elektromágneses hullám ezért indul el hátrafelé?
Arra kértelek, hogy magyarázd el ez hogyan történik, ám csak megállapítást közöltél, hogy az egymásra merőlegesnek képzelt mágneses és elektromos tér csak fikció, és csak átlagban érvényes. Vagy csak én nem érzem magam ettől felvilágosultabbnak?
És hogy csak átlagban érvényes. Az elektromágneses hullámok polarizációját, azaz hogy benne az elektromos erőtér merre mutat, gyönyörűen ki lehet mérni egy dipóllal, az arra merőleges mágneses teret pedig keret (mágneses) antennával.
Na most ez a gyakorlat, azaz hogy merőleges. Hogy végül is ez a hullám hogy fluktuál a kvantummechanika miatt, az egy másik dolog. Végül is a monitorom , amit bámulok, lehet hogy éppen most a szomszédban van, csak elképesztően rövid ideig ment át, és már visszaért A kvantummechanika szerint végül is ez lehetséges.
1.) A foton nem hirtelen sugárzódik ki ("teljes fegyverzetben"), hanem az elektron periódusidejének akár milliószorosa alatt, folyamatosan.
Na, ez nagyon érdekes. Még a legfejlettebb fizikakönyvem szerint is csak ugrik az a szegény elektron. Nos, ha millió periódus alatt, hogyan teszi azt? Az elektron letér a kvantált pályájáról, eképp érvényes lesz rá a törvény, hogy a gyorsuló töltés sugároz, majd elegendően mélyre süllyedve, „beleesik” egy másik kvantált pályára? Mondjuk ezt nem hinném, hiszen ez esetben nehezen bocsáthatná ki energiáját egyetlen egy fotonban.
Ha már ennyire feszegeted -hogy is mondjam- az általános ternmészettudományos alapműveltségben megtalálható állítások határait, akkor most már ezt is magyarázd el, miért is nem ugrik az a szerencsétlen elektron.