DcsabaS#227
"akkor magyarázd már el kérlek a józan paraszti ész segítségével hogy hogy lehet a foton egy helyen csak bizonyos valószínűséggel ?"
Ez az ellentmondás csupán látszólagos, és egyszerűen abból fakad, hogy a népszerűsítő művek (sokszor még a tankönyvek is) egyszerűsítés címén hajlamosak kifejezetten félrevezető módon fogalmazni. Adott esetben a "MEGTALÁLÁSI VALÓSZÍNŰSÉG" helyett a "TARTÓZKODÁSI VALÓSZÍNŰSÉGRE" utaltak - holott ez 2 teljesen különböző dolog.
Nos, a fotonról nem azt állítjuk, hogy "egy helyen csak bizonyos valószínűséggel van" (legfeljebb azt lehetne, hogy bizonyos részarányban van), hanem hogy mekkora a valószínűsége A FOTON ÉSZLELÉSÉNEK (azaz megtalálásának) az adott helyen, ha a bekapcsoljuk a foton észlelésére (elnyelésére) alkalmas detektorunkat.
Szigorúan a józan paraszti észre támaszkodóan a következő hasonlatot is vehetjük:
Egy este találkozunk egy láncra kötött kutyával. Sötét van, a kutyát nem látjuk, és nem is halljuk - mert nem ugat, csak harap (:-). Biztosra vehetjük, hogy a kutya egyszerre egy adott helyen (és nem máshol) van (a méretének pontosságáig), ha nem is látjuk. Ha a valószínűség itt képbe jön, akkor az nyilván nem az, hogy a kutya mekkora valószínűséggel VAN itt, vagy ott, hiszen ez nem is valószínűségi kérdés (hiszen vagy itt van, vagy máshol), hanem hogy ha elmegyünk egy adott helyre, akkor ott a következő időkben mekkora valószínűséggel bukkan fel a kutya.
A foton még tud különböző helyeken egyszerre is ott lenni, de ezt sem mondhatjuk a józan paraszti ész számára felfoghatatlannak, hiszen pl. a kutya feje és farka is különböző helyeken vannak, szóval a kutya is képes egyszerre ott lenni különböző helyeken.
Aztán a foton még olyat is tud, hogy nagyon kis lyukon ki- és bebújni (elektronokon kisugárzódni és elnyelődni), de a közlekedése során mégis nagyobb térrészt kitapogatni. Mondjuk a kutyának ez már nehezebben megy (:-), de pl. a közönséges gázok és folyadékok meglehetősen kis lyukakon át képesek ki- és befolyni, egyébiránt pedig a rendelkezésre álló teret/alakot kitölteni, vagy ha tetszik kitapogatni (majd interferálni).
Ez utóbbi modell valójában egész jó, csak bele kell még építeni azt is, hogy a fotonokból nem észlelhetünk bármekkorát, hanem csak egy (frekvenciától függő) elemi kvantum egész számszorosát. Ez utóbbi követelménnyel viszont az a helyzet, hogy valójában nem a foton maga kvantált (mint sejteni engedik sokfelé), hanem csak a foton KISUGÁRZÓDÁSA, illetve ELNYELŐDÉSE. Valahogy úgy, mint amikor a kocsmában a sörös korsóval kvantálják a csapolt sört.