BiroAndras#313
"A „kis tömeg” relatív fogalom. Kiszámoltam. ITER esetén a plazma hőtartalma 1 GJ körüli. Figyelembe véve a plazma fűtőberendezések hatásfokát, olyan 3 GJ villamos energiát kíván meg a felfűtés. Ha fél perces fűtűst tételezünk fel –ügye ezt elhúzni nem nagyon lehet-, akkor 100 MW-ra van szükségünk."
Azért kicsit jobban el lehet húzni a fűtést, és akkor már nem olyan vészes. Bár tényleg soknak tűnik. Esetleg ki lehet találni köztes megoldásokat (pl. lassan feltölteni valami energiatárolót, aztán gyorsan kisütni).
Esetleg lehet kisebb plazmasűrűséggel indítani, ami épp csak elég az energiatermelés beindításához, aztán meg fokozatosan növelni a sűrűséget, és a megtermelt energiával tovább fűteni.
"Szóval akkor a fúzióval spórolhatunk csaknem 2 tonnát az üzemanyagon, ám az üzemanyag cella energiasűrűsége korlátos, napjainkban kb. 1 kW/kg. Ha feltételezzük, hogy az üzemanyagcellák 10-szer jobbá is válnak, akkor is az 1-2 ezer kg megspórolt üzemanyagért 10 tonnákkal fizetünk…"
Ez rettenetesen rossz aránynak tűnik. Ennyivel autót sem lehetne hejteni, márpedig ilyen autó már létezik. Szerintem alamit nem jól számoltál. Egyébként a fentiek miatt valószínűleg jóval kevesebb is elég. Az urán viszont annyi, amennyi, azon nem lehet spórolni.
"Az a baj, hogy te a földön használatos atomerőmű biztonság köpönyegét próbálod ráhúzni a majdan űrben működőkre."
Az atomerőművek alapvetően instabil folyamaton alapulnak. Ezen lehet segíteni, de azért a tény mégiscsak tény. Arról nem is beszélve, hogy a biztonsági rendszerek mekkora méretűek és tömegűek.
"Na most ha baleset történik, valamilyen véletlenszerű esemény hatására felnyílik az űrhajó reaktorának burkolata, és ömlik ki belőle a radioaktív anyag. És ez olyan nagy gond? Az űrhajó egy hermetikusan zárt tér, oda nem juthat be részecske."
Nem a radioaktivitás a gond. Probléma akkor van, ha robban a reaktor. Persze nukleáris robbanásról szó sincs, de egy jó kis kémiai bumm (mint Csernobilban) is elbánhat egy űrhajóval. A másik gond, hogy a reaktor tönkremegy (de nagyon), ami gond lehet, ha épp pár millió kilométerre vagy a legközelebbi szervíztől.
"Amúgy hány geostacioner magasságban keringő műholdról hallottál már, ami műszaki hiba miatt „leesett”?"
Fellövés közben elég sok pusztult meg.
"- Lényegesen kevesebb radioaktív hulladék.
:) Elég nagy a világegyetem, jól elfér ott az űrhajó radioaktív szemete…"
Azért néha le is kellhet szállni a Földre.
"Üzembiztonságot tekintve pedig egyértelműen a fisszónál van a nyerő lap, lévén egyszerűbb konstrukció, nincs benne annyi „kütyü” ami elromolhat."
Viszont, mint mondtam alapvetően egy szabályozott robbanásra alapul, nem stabil égésre, mint a fúzió. Ha bármi elromlik, elszabadulhat az egész. A fúziónál meg csak leáll a reaktor és kész.
"U-235 esetén egy nukleonra jutó felszabaduló energia kb. 0,85 MeV.
A legkönnyebb elemek fúziójakor pedig 5 MeV az egy nukleonra eső energiafelszabadulás.
Ha tehát a hidrogénnek csupán 1%-a marad meg, akkor bőven nem éri meg."
Csakhogy ehhez az üzemanyagnak tisztán U-235-ből kell állnia, amit iszonyatosan drága elérni (és mellékesen az energiaigénye is rettetetes). A hagyományos reaktorok üzemanyaga ha jól rémlik 3-5 százalékban tartalmaz 235-öt. Csak a fegyverekhez használnak nagytisztaságú U-235-öt.
No, egyébként asszem tök értelmetlen most ez a vita. Térjünk vissza rá 50 év múlva. :)