• pipaxy
    #311
    Az nem olyan sok. Nagyon kis tömegről van szó.

    A „kis tömeg” relatív fogalom. Kiszámoltam. ITER esetén a plazma hőtartalma 1 GJ körüli. Figyelembe véve a plazma fűtőberendezések hatásfokát, olyan 3 GJ villamos energiát kíván meg a felfűtés. Ha fél perces fűtűst tételezünk fel –ügye ezt elhúzni nem nagyon lehet-, akkor 100 MW-ra van szükségünk.

    A fissziónak más hátrányai vannak. Amennyivel nagyobb az urán súlya, abból bőven kijön az üzemanyagcella.

    Ügye csak úgy a „hasadra ütöttél”, mikor ezt feltételezted?
    Számold már ki, hogy 1 kg U-235 elhasadásakor mennyi energia keletkezik! Egy olyan reaktorhoz, amely mondjuk 3 éven át 1 GW hőenergiát biztosít, kevesebb mint 2 tonna üzemanyag kell!
    Fúziós esetén pedig csak néhány száz kiló szükségeltetik.
    Szóval akkor a fúzióval spórolhatunk csaknem 2 tonnát az üzemanyagon, ám az üzemanyag cella energiasűrűsége korlátos, napjainkban kb. 1 kW/kg. Ha feltételezzük, hogy az üzemanyagcellák 10-szer jobbá is válnak, akkor is az 1-2 ezer kg megspórolt üzemanyagért 10 tonnákkal fizetünk…

    A biztonságról nem is beszélve.

    De utánna igen. Visszaeshet a Földre. De az űrhajósokat az sem vígasztalja, ha csak ők halnak meg.


    Az a baj, hogy te a földön használatos atomerőmű biztonság köpönyegét próbálod ráhúzni a majdan űrben működőkre.
    Hibásan, hiszen ott egész mások a körülmények.

    A földön mindenáron meg kell akadályozni a radioaktív anyagok levegőbe kijutását, mert az a bőrön megülve, belélegezve tudjuk miket okoz.

    Na most ha baleset történik, valamilyen véletlenszerű esemény hatására felnyílik az űrhajó reaktorának burkolata, és ömlik ki belőle a radioaktív anyag. És ez olyan nagy gond? Az űrhajó egy hermetikusan zárt tér, oda nem juthat be részecske. Egyszerűen csak le kell választani a hosszú „rúd” végén magányosan csücsülő reaktort, és egy kis lükést adva neki szó szerint elrepül a probléma a végtelen űrbe.

    Azt se felejtsük el, hogy az űrhajó alapból jó árnyékolással rendelkezik a kozmikus sugárzás kivédésére.

    Hogy visszaesik a földre? Ez legyen a legnagyobb bajunk, egy ilyen valószínűtlen esemény.
    Amúgy hány geostacioner magasságban keringő műholdról hallottál már, ami műszaki hiba miatt „leesett”?

    Más előnye is van:
    - Lényegesen kevesebb radioaktív hulladék.


    :) Elég nagy a világegyetem, jól elfér ott az űrhajó radioaktív szemete…

    - Lényegesen nagyobb biztonság.

    Mint fentebb kifejtettem, atomreaktor esetén sincs nagy veszély. Üzembiztonságot tekintve pedig egyértelműen a fisszónál van a nyerő lap, lévén egyszerűbb konstrukció, nincs benne annyi „kütyü” ami elromolhat.

    Az urán tömegszáma mennyi is? És a hidrogéné? Ha a hidrogénnek csak 1%-a marad meg, még akkor is bőven megéri. És lehet tárolni víz formájában, akkor nem szökik, oxigént meg úgyis kell vinni.

    U-235 esetén egy nukleonra jutó felszabaduló energia kb. 0,85 MeV.
    A legkönnyebb elemek fúziójakor pedig 5 MeV az egy nukleonra eső energiafelszabadulás.
    Ha tehát a hidrogénnek csupán 1%-a marad meg, akkor bőven nem éri meg.

    A H-t vízben tárolni teljesen jó ötlet.