BiroAndras#292
"A 2050-es dátumból is csak akkor lesz valami, ha az elkövetkező több évtizedes kemény kutató/fejlesztőmunka során nem fog „beütni” valami új dolog, olyan új effektus amely nem szerepel a jelenlegi „roadmap”-ban."
Remélhetőleg az ITER beindulása felgyorsítja a folyamatot. És szerintem a nehezén már túl vagyunk, az 50 év alatt felhalmozott tapasztalat már adhat némi alapot a találgatásnak.
"Nincs biztosíték arra, hogy ne jöjjön elő valami új jelenség az erőműhöz szükséges „extrém üzemi paraméterek” megközelítése közben."
A biztosíték az, hogy ma már elérhetők ezek a körülmények, így nem teljesen idegen a dolog, mint 50 éve.
"Ha pedig még rontani is akarjuk a plazma „saját” stabilitását, mert ügye a kisebb méret és a nagyobb sűrűség ezzel jár, akkor még inkább elhúzódhat a kicsinyítés. Legalábbis a „legkönnyebb”, ezért a leggyorsabb fúziós útnál, a tokomaknál."
A tokamak-ok csak tesztelésre jók, mert nem képesek folyamatos üzemre. Az ITER sztellarátor lesz (ha jól tévedek), ami kicsit bonylultabb, de jobb tulajdonságai vannak (pl. folyamatos üzem).
"Az általad leírt negatív tulajdonságok ellenére a vízerőművek olyan elterjedtek, hogy a fejlett országokban egyszerűen már nincs lehetőség új vízerőmű építésére, minden gazdaságosan kiaknázható vízfolyás turbinát forgat…"
Igen, mert ezeket még régen építették, amikor a környezetvédők még nem voltak olyan hangosak, mint ma. Ma már nehéz ilyen erőműveket építeni. Nekünk se sikerült összehozni (bár ennek nem csak környezetvédelmi okai voltak).
"Szerinted egy szélturbinában mi a drága? Kell hozzá egy jó magas oszlop, meg 2-3 turbinalapát. Ezek ügye, mint egyszerű mechanikus elemek, nem drágák. Fejleszteni se kell hozzá semmit. Aztán kell hozzá egy generátor, abban sincs semmi drágaság, mindenhez kell, még a fúzióhoz is."
Drága az anyag, amiből készül (sok kell hozzá). Különösen a lapátok. Drága a generátor, ami benne van (akármivel nem megy). Kéne egy táblázat a tényleges költségekről.
"Nézd, ha egy területre szélturbinát telepítünk az nem egyenlő azzal, hogy az a földdarab használhatatlanná válik. Attól hogy egy mező felett turbina forog, még nőhet ott a búza, a kukorica ugyan úgy, mint az előtt."
Azért picit nehezíti a földművelést. Meg egyáltalán magánterületre telepítgetni nem olyan egyszerű. De mondjuk ez megoldható. Azért ki kéne számolni, hogy mekkora terület kellene az egész Föld ellátásához. És nem mindanhol egyformán fúj a szél.
"Most is óriási területet használ a mezőgazdaság. Magyarországon mintegy 5 millió hektár szántóföld van. Számoljunk egy kicsit. Tegyünk minden századik hektárra egy 5 MW-os szélturbinát. Ez összesen 250 GW beépített teljesítményt jelent, s mivel a szél nem mindig fúj, vegyünk figyelembe egy 0,3-as szorzót (gyakorlat alapján ennyi). E szerint 75 GW teljesítményt kapunk. Nos, ez nem hogy Magyarországnak lenne elég, hanem egész Közép-Kelet Európának is."