pipaxy#284 Olcsóbbá teszi, mert kisebb méret az kevesebb anyag, kevesebb kezelőszemélyzet, stb. Ha a technológia beérik, akkor a szükséges különleges anyagok és berendezések se lesznek annyira drágák.
Az teljesen nyilvánvaló hogy ha valamiből kisebbet veszek meg, akkor az arányosan kevesebbe kerül. Attól még a fajlagos költsége, avagy fajlagos drágasága mit sem változik.
Csak bizonyos típusú reakciókra érvényes ez. Fejlettebb technológiával nincs elvi akadálya a miniatürizálásnak….
…Ez nem akkora gond. Lehet növelni a plazma sűrűségét, és akkor nagyobb a teljesítmény. Meg lehet jól hőszigetelni. Ezek technikai problémák, amiket biztosan meg lehet oldani.
Hmm. Nagyon érdekeseket írsz. Látni egy tendenciát. Már JET sem volt kicsi, ennek ellenére csak körülbelül annyi fúziós energiát sikerült előállítania, mint amennyit betápláltak fűtésre. Az ITER ügye jelentős továbblépés, ez legalább tízszer annyi energiát fog termelni, mint amennyit belenyomnak. Ennek fizikai kiterjedése több mint kétszer lesz nagyobb, mint a JET-é. Az ITER útóda a távoli jövőben a DEMO lesz, erre további 15%-os méretbeli növekedést terveznek.
Tehát e fejlődési út egyértelműen a méretbeli növekedésé, te meg a kicsinyítésről beszélsz.
Most te vagy nagyon értesz a fúzióhoz, vagy csak álmodozol…
Elvi akadály az lenne pl. hogy a neutronok fix sugarú pályán haladnak, úgyhogy annál kisebb ereaktor esetén elhagyják a plazmát, és csomó energiát kivisznek. Emiatt lesz olyan nagy az ITER.
Ezt nem értem. A neutronok miért spiráloznának? Töltés nélküli részecskeként nem hat kölcsön a mágneses térrel, egyszerűen kiszáll a plazmából, neki a tórusz falának, melengetve azt.
Meg lehet jól hőszigetelni.
Ezzel kapcsolatban lenne egy kérdésem: hogy lehet a plazmát hőszigetelni? Lévén hogy az az energiát sugárzási úton adja le, ellentétben pl. a forró teával. Ha például egy égőt hőszigetelő anyaggal veszek körbe, attól még az ugyan annyi hőt fog lesugározni, csak a hőszigetelőt fogja most melegíteni.