pipaxy#271 Azzal érvelek,hogy olcsó az üzemanyag mert kimeríthetetlen.
Az urán is olcsó, a belőle felszabadítható hőmennyiséget tekintve sokkal-sokkal olcsóbb mint a szén vagy mondjuk a gáz. Bár ez kimeríthető. Tenyésztő reaktorokkal már nem (csak sok ezer év alatt).
Persze az erőmű fentartása drága a szigorú biztonsági előirásoknak és üzemeltetésnek köszönhetően. Ezen nem lehet változtatni.
De lehet. Olyan erőművet kell tervezni/építeni amely nem azért lesz biztonságos, mert a többszörözött automatikák hada figyeli a reaktor minden rezdülését, hogy nehogy megfusson a hőtermelés, hanem segédenergiát nem igénylő, meghibásodni nem tudó eszközt kell alkalmazni vagy legalább próbálni használni. Ez pedig a fizika. Tervezőasztalon léteznek olyan reaktorok amelyek biztonságáról természetes fizikai folyamatok gondoskodnak. Például ha hirtelen mindenhol elmegy a villany nem áll le a rektor hűtése, nem történik baleset, a reaktor hűtését megoldja a természetes hőkonvekció…
Csernobilban épp ezt az esetet akarták tesztelni.
Ezek miatt is lesznek olcsóbbak a jövő atomerőműi. Ha meg a CO2 kvótákat nézzük, tiszta ingyen vannak. Ez igaz mondjuk a fúziósra is, de ha csak arra várunk, addigra megháromszorozzuk az atmoszféra CO2 tartalmát…
Ellentétben a fissziónál..ott moderátorokra van szükség..megfelelő geometriákra...mechanikus elemekre...Istenem..olyan sokminden közbejöhet..és ami közbe is jött az elmúlt években..és még mennyi "kissebb" hiba történt amiről mi még nem is tudunk..eltusolták. Angliában nemrég volt valami.
Hát azért a fúzióhoz is szükséges egy két berendezés, sőt sokkal-sokkal több hisz éppen ettől drága! Gondolj arra, hogy egy fissziós hőtermelő reaktort össze lehet hozni 100 kilogramból!!! Igaz nincs benne a sugárvédelem, de az űrben -ahova szánták- nem is kell. Ebből azt hiszem látszik, hogy egy fissziós reaktorhoz milyen kevés dolog kell, milyen egyszerű, ha száz kilóból is kijön…
Angliában egy tartályból folyt valami sav ha jól emlékszem. És ennek mi a jelentősége? Olyan ipari komplexumokban ahol savval dolgoznak, néha megesik, hogy folyik a sav. Ez egy hibalehetőség, ami meg elromolhat az el is romlik, ezt pedig ők is tudják, így készülnek rá. De nem kerül be hírekbe mert nem atomerőmű…
Véleményem szerint az atomenergia a tanulópénzt már rég megfizette, ennek „hála” pedig olyan nagy társadalmi ellenérzéseket kelt, amelyet messze nem érdemel meg.
Ha atomerőmű építésről van szó, az ember szeme előtt mindjárt csernobil képe jelenik meg nem? Végül is ez érthető, hiszen azon kívül nem is volt olyan komoly baleset ami során nagy mennyiségű radioaktív szennyeződéssel járt, ahol sok ember halt volna meg.
Talán kevesen tudják, ezért érdemes leírnom, hogy a csernobili baleset okát egyértelműen vissza lehet vezetni a politikára, az akkori politikai helyzetre. Történt ugyanis, hogy az első reaktorok amelyeket mind plutónium termelésre építettek grafit moderálásúak voltak vízhűtéssel. Mint a csernobili is. Teller Edéék a 40-es évek végén rámutattak arra a „pozitív visszacsatolásra” amely csak erre a típusra jellemző. Ennek eredményeként az amerikai kormány nem engedélyezett több ilyen típusú létesítmény megépítését. Igen ám, de az oroszok is javában fejleszgették atomiparukat, nekik viszont nem volt Teller Edéjük, náluk senki se jött rá erre. Persze az amerikai kormány titkosan kezelte Teller munkáit, így az oroszok erről a jelenségről nem szereztek tudomást. Az eredmény? Épp ilyen koncepciójú, nagy teljesítményű reaktorok fejlesztésébe kezdtek. Az eredmény ismert.
Ha akkor az amerikaiak elárulták volna ezt, kísérletezhettek volna bárhogy is az oroszok, ha akarták volna se tudták volna úgy felrobbantani az erőművet...