• slackface
    #238
    Egyébként a "hideg fúziót" már tesztelték és kis mennyiségben már nyertek is vele energiát de veszteséges az energia mérleg. Több energia kell a fúzió befektetésébe mint amennyit ki lehet belőlle nyerni.. a hidegfúzió nem önfentartó folyamat.. mint elviekben és mint gyakorlatban sem.. Csak laborkörülmények között hatalmas ütköztetéses gyorsítóberendezéssel lehetséges..

    Egyébként minden részecskének létezik egy anti-részecske párja és ha ezek találkoznak szétsugároznak.. a coulumb taszítást egy anti-proton letudná legyőzni ..de hogy álítod elő a részecskét,hogy ne fektess bele több energiát mint amennyit ki tudsz a folyamatból nyerni.. képtelenség mert az anti-részecskék nagyon instabilak.

    De egyébként a fúziónál ez a 100 millió kelvin úgy adódik,hogy ennél a hőmérsékletnél "ami még kevés lenne ahoz,hogy az atommagok legyőzzék a Coulomb gátat (coulomb barrier) és egyesülni tudjanak..)
    De itt lép be a képbe a Heisenbergi határozatlansági reláció mely szerint a világ véletlenűl jött létre és mindent a véletlen határoz meg és dönt el. Elviekben az is lehetséges,hogy ha nekiszaladsz a falnak át tudsz rajta futni minden probléma nélkül de mivel nagyon kicsi rá az esélyed szinte soha nem fog ilyen előfordúlni, DE hangsúlyozom,hogy meg van rá az esély csak nagyon nagyon nagyon kicsi és még annál is kissebb. Da ha a véletlent nagyszámú elemkre akarod alkalmazni minden hírtelen egyszerűvé válik és kitudod számítani,hogy milyen valószínűséggel tud átmenni egy hidrogén izo atommag a Columb gáton. Minél több elem van a folyamatban és minél nagyobb a rendelkezésre álló időd annál több lesz a coulomb gát megmászására tett kísérlet és a nagy számok törvénye alapján előbb utóbb "véletlenűl" sikerűlni is fog 2 atommagnak egyesülnie. Ami tovább emeli a hőmérsékletet és még nagyobb lesz az eséléy a következő körben az egyesülésre..ez adja meg a Lewson kritériumot