-
Petko #4043 lehet hogy én rosszul használom a fogalmakat... nálam a casual szabadidős, alkalmi játékos, azaz aki nem rendszeresen minden nap sok-sok órát tud eltölteni egy játékkal... normál esetben a felnőtt korúak ilyenek, munka után, vagy hétvégén egy-egy órát játszanak...
ez nem a játékot minősíti, hogy akkor az csak valami nagyon egyszerű, és nagyon primitív lehet
pl. minek nevezzük azt az 40-50 között levő ürgét aki napközben egy irodában mérnöki munkát végez, otthon pedig van neki 3 gyerkőce akikkel szintén foglalkozni kell... nincs napi 6 órája játszani akármivel is, viszont ennek ellenére kell neki valami rugalmas kikapcsolódás, egy héten egy-két óra lazítás.. ha most az illetőt pont a legkomolyabb repülőgépszimulátorok kötik le, mert ez iránt érdeklődik akkor ő most minek számít? a játékra fordított idő szerint nekem ez a casual... a játék típus ennek ellenére a mainstream megfogalmazás szerint aligha casual... viszont ő nem is vérpisti progamer, azzal szemben a 15 éves kiskölyökkel szemben aki meg ahogy hazaér a suliból délután 2-től hajnali 3 ig nyomat valamit orrvérzésig és ez jelenti neki az életet (nem tudom most mit szoktak nyomatni, régen a quake volt, utánna a cs, biztos most is vannak ehhez hasonlók, talán a wow-szerűségek)
szóval a fogalmakat rendbe kell rakni
én az előbbi példához hasonlatos vagyok, kevés időm van játszani, de azt (épp ezért) tartalmasan szeretem kitölteni, valami érdekes, stimuláló, sokszínű játékkal, azaz semmiképp se egy gamepadon elforditom a kiskart jobbra/balra és egy színes négyzet ennek megfelelően jobbra/balra mozog, és minél többször tudom a négyzetet ide oda vinni, annál több pontom lesz. Helyette masszív háború szimulátorokat akarok, ahol atomkomolyan kell technológiai rendszereket kezelni, stratégiai bevetéseket megtervezni, gazdasági szimulátort, ahol minden részletre kiterjedően ki lehet próbálni dolgokat a valós életből stb.