Informatika és tudomány

Holdra szállás- mi az igazság?

A trollkodást, provokációt és személyeskedést kérjük mellőzni, büntipont repül érte!
  • [NST]Cifu
    #538
    Nem hiszem, hogy magyarázni kellene, hogy működik a tudományos programok finanszírozása. De azért nagy vonalakban felvázolom: a tudósok és mérnökök készítenek terveket különféle űrszondákról, űrhajókról, sőt űrbázisokról. Ezeket prezentálják az űrügynökségeknél (európában az ESA, amerikában a NASA, japánban a NASDA, stb.), esetleg egy kormányzatnál vagy állami kutatási alapoknál. Ha a terv megfogja ezen szervek közül valamelyik figyelmét, akkor adnak rá pénzt. Ha nem, hát akkor nem. Kismillió űrszonda, űrhajó és űrbázis terv készült el, némelyik egészen ambiciózus, másik szerények, reálisabbak. Ezek közül nagyon kevés jut el oda, hogy meg is valósítják őket. Egy példa: az 1960-as években már készült terv egy napvitorlás kísérleti műholdra. A feladata annyi lett volna, hogy bebizonyítsa az elmélet életképességét, miszerint a napfény segítségével lehetséges akár bolygó-, sőt, csillagközi távolságokat is legyőzni. Nem kaptak rá pénzt. A Planetary Society magánpénzből csinálta meg a Cosmos-1-et végül, amely mint tudjuk, a költségcsökkentés miatt egy kiselejtezett orosz ballisztikus rakéta orráról indult az űrbe, de a rakéta hibájából nem sikerült sajnos a küldetés.

    A Holdmissziók az 1970-es évek elejétől sokadlagos szempontok lettek, a pénzeket a bolygókutató missziók kapták (a NASA-nál a Mariner, Viking és Voyager, a szovjeteknél a Marsz, Venyera és Fobosz). Az 1980-as és 90-es évek ismét a Föld körüli ill. az emberes űrkutatásra koncentráltak (MIR és ISS Alfa), és csak relative kevés űrszonda készült tudományos célra, azok is főleg specifikus feladatokra (Halley-üstökös kutatása, napkutatás, aszteroidakutatás, űrbéli csillagászat), illetve a Mars-kutatás lett újra a célkeresztben. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a szovjetunió széthullása óta az oroszok szinte csak katonai és civil célú műholdakat bocsátottak fel, nincs pénzük a tudományos műholdakra. Az oroszok helyét az európai és japán tudományos műholdak próbálják átvenni.

    Most ismét célpontba került a Hold is, miután a Bush-kormányzat és a Kínaiak is a Hold felé kacsingatnak. Volt ugye az európai Smart-1, 2007-ben a kínaiak egy Hold-szonda indítását tervezik, 2008-ban pedig indul a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter-je (LRO). Az elkövetkező egy évtizedben legalább féltucat műholdat küld csak a NASA a Holdra.