Informatika és tudomány

Holdra szállás- mi az igazság?

A trollkodást, provokációt és személyeskedést kérjük mellőzni, büntipont repül érte!
  • [NST]Cifu
    #4903
    A szovjet L3 programban az elrendezés hasonló volt, tehát alul a Holdkomp (alatta a manőverező/fékező Block D), felette a Szojuz.

    A különbség, hogy a Szojuz LOK űrhajó és az LK holdkomp így is marad, így áll Holdkörüli pályára. Aztán az egyik űrhajós űrruhában kiszáll a Szojuzból, megvizsgálja a hozzá dokkolt LK holdkompot és a Block D-t, majd beszáll a Holdkompba. Ekkor az LK és a Szojuz elválik egymástól, a Block D lelassítja az LK-t, majd leválik és a Hold felszínébe csapódik. Az LK leszáll, az orosz kozmonauta kilép a Holdkompból, Holdsétát tesz, visszaszáll, az LK emelkedő moduljával visszatér Holdkörüli pályára, ahol találkozik a Szojuzzal. Itt egy újabb űrsétával átszáll a Szojuzra, majd azzal elindulnak vissza a Földre.


    A Szojuz LOK és az LK az N1 orrában (makett)


    Az Apollo CSM/SM/LM illetve a Szojuz LOK / LK méretarányos rajza


    Amúgy igen, a Szojuz-okon a kezdetektől fogva volt mentőtorony, itt annyi a különbség, hogy a Parancsnoki (Visszatérő) Modul felett elhelyezkedő Orbitális Modul tetején ül a mentőtorony, vészhelyzet esetén ez a trió emelkedik el a rakéta orráról, majd biztos távolban a visszatérő modul lekapcsolódik, és úgy ereszkedik le ernyővel.

    [center]