LowEnd#179
Szabadság:
Ez is egy nézőpont... A szabadság inkább az, ha ismerem ezeket a tényezőket, és tudom őket kezelni, nem pedig a bábjuk vagyok
Mindig, egy csomó tényező bábja vagy, adót fizetsz, tiszteled a szüleidet, a főnöködnek engedelmeskedsz, nem mész át a piroson, nem versz engem orrba, mert ellentmondok neked és erősebb vagy. Ezek a döntési szabadsgod korlátai, ha belegondolsz.
Ha nem.... Akkor szívesen (automatikusan) teszed, és szabadnak érzed magad.
A szabadság számomra mindenképpen csak relatív viszonykategória. Aki azt hiszi hogy van abszolút szabadság annak a #176-on kívül figyelmébe ajánlanám, hogy a történelem folyamán a szabadság fogalma és mértéke folyamatosan változott. (ne higgyétek, hogy csak bővült.)
Példák:
- 500 éve él mindössze Európában a vallás szabad megválasztása mint szabadságjog gondolata
- Magyarországon 200 éve a nem nemesek munka - lakóhelyváltoztatásának korlátozása természetes volt
- A nők szabad választójoga svájcban 50 éve él
- 20 éve magyarországon büntették a munkanélküliséget, és a homoszexualitást.
.... sorolhatnám
A példák arra akarnak rávilágítani, hogy az adott társadalomban élő emberek aszerint érzik magukat szabadnak avagy "természettől fakadó" szabadságjogaikban korlátozottnak, hogy mit látnak a környezetükben, a hasonló emberek lehetőségeiben megvalósulónak.
Tehát még egyszer: szerintem az abszolút, társadalmi rendszertől, kortól, helytől, személytől független szabadság fogalma egy olyan gondolati csapda, aminek felismerése felett nagyon könnyű átsiklani, és kitűnő táptalaja a demagógiának.
Ha viszont a szabadság relatív....
(Hoppá, eszembe jutott még egy jó példa:
egy amerikai milliomoscsemete a te munkádat rabszolgamunkának érezné az ő végtelen szabadidejéhez / lehetőségeihez képest. Mindazonáltal szabad vagy, nemde? Továbbá mindketten képesek vagytok felismerni a titeket korlátozó tényezőket, nem igaz? Talán már érted, miért fest hamis képet a #178 első bekezdése)
...akkor könnyű belátni, milyen végtelen szabadságot nyújt az emberi butaság, vakság: a minket minden irányból körülvevő (törvényi, erkölcsi, szokásbeli, vallási, meggyőződésbeli) korlátok fel nem ismerése.
Én félek, hogy rab vagyok...
