pipaxy#173
„Természetesen ez az erőmű sokkal bonyolultabb, mint a mai hőerőművek.
Ez feltétlenül magasabb költséget jelent. De ha a ma használatos erőművek üzemeltetési költségeibe beszámítanánk a környezet rehabilitációjának költségeit (amit ma nem teszünk) akkor már sokal kifizetődőbbnek tűnik ez az új rendszer.”
Ha belekalkulálnánk a rehabilitációt, akkor igen, kifizetődőbb lenne. Csak éppen 3x annyiba kerülne akkor az energia. Atomenergia esetén viszont tartani lehet a jelenlegi árakat, és nincs mit rehabilitálni!
Látom tartasz az atomhulladéktól, amit nem is csodálok, de hát lehet azt kezelni! Azt a kis mennyiséget, ami magas aktivitásúból keletkezik, le lehet szépen engedni egy hegy gyomrába! Eltelik néhány tízezer év és szépen semlegesítődik. Most kinek okoz gondot pl. egy sivatag közepén lévő hegyben felépített ilyen létesítmény? Kinek van félnivalója tőle?
Ahhoz hogy egy ország atomenergiát hasznosítson nem kell fejlesztésekbe kezdenie! Egyszerűen meg kell azt vásárolni, mint ahogy mi sem fejlesztettünk valami sokat, és mégis van atomerőművünk! Igaz, hogy orosz, de ez gond? Szerintem nem, a biztonságos fajtából való, a Paksi Atomerőmű a legbiztonságosabbak között van. Egy erőmű még kevés az atombombához, ahhoz kell egy reprocesszáló mű is. Valamint nem csak plutóniumbomba létezik, van ami U235-el működik. Ahhoz pedig egyetlen egy atomreaktor sem szükséges…
„De meg tudod mondani pl, hogy milyen biztonságosak a titkos É-Koreai, Izraeli, Indiai, Iráni vagy Orosz atomerőművek-reaktorok?
Kötve hiszem.”
Nos igen. Ha azok nem a jól bevált, kitapasztalt, hosszú idő alatt kitökéletesített típusok, akkor aggodalomra ad okot. És mit lehet tenni ez ellen? Erre nem tudom a választ, de én nem is ezekről a nemzetközi felügyelet alatt NEM álló reaktorokról írtam korábban.
„Az egészet tovább bonyolítja, hogy egyrészt az energia ára, nem kiszámíthatóan, az előállítási költség, vagy a rendelkezésre álló energia hordózó mennyiségéből számítható, hanem egy piaci érték, melyet a vevő és az eladó szubjektív helyzetítélete határoz meg jelentős részben.”
Na ezt nem mondanám. Tudjuk azt, hogy mennyiért húzzuk fel az erőművet, mekkora az élettartalma, az üzemanyagának kilogrammja mennyibe kerül, mennyibe kerül a fenntartása. Ebből ki lehet számolni, nem is túl nehezen, hogy mennyi az a minimális kiadott villamos energia ár, amennyinél az erőmű még gazdaságosan működik. Paks pl. 8,3 Ft/kWh környékén, legolcsóbban Magyarországon.
Az energia takarékosság hasznos dolog, kell is, de eredménye csupán az energia felhasználás növekedési ütemére lehet hatással. Egy nagyon hétköznapi példa: régen nem volt mikróm, megvettem, nem volt klímám se, azt is vettem, viszont a hűtőgépemet lecseréltem a legenergiatakarékosabbra, a világítással is így tettem. A villanyszámlám így csak 2-szer lett nagyobb…