Blender
-
#492
Sokszor néztem játék készítők munkáit, és rájöttem hogy sok különbség van: a között ha képet renderelsz, és mindent megcsinálsz rajta, vagy ha egy virtuális térben szeretnéd majd viszontlátni ahol a tér egy részét tölti ki egy egy felismerhető tárgy. Mert ott az a fontos hogy amennyire lehet felismerhető maradjon , viszont geometriailag a lehető legkevesebb vertextből álljon vagy akinek jobban tetszik poligonban számolja , de a lényegen nem változtat. Én részemről jobban kedvelem az egyszerűbbet. Se a kártyám nem bírja se pedig a tudományom nem engedi hogy olyat alkossak, de én elégedett vagyok bőven még így is. Rájöttem hogy a gép akkor eszik ha sok a poligaon és magas felbontású textúrát használok. EZ a kettő amitől tartózkodni kell egyszerre. Illetve finomabb lehetőség az mikor vagy csak a textúra magas és a poligon szám alacsony vagy fordítva a poligon alacsony és a textúra felbontás magas. Illetve az optimálisnál alacsonyabb megoldás az mikor a lehető legkisebb a poligon száma a tárgynak és a használt textúra mérete is alacsony. Az ideális az mikor van elegendő időnk hogy mindkettő lehetőségből ki kísérletezzük , hogy amire fogjuk használni arra mekkora textúra felbontás az ami elegendő(és nem lövünk túl a célon felesleges memóriát megtakarítva) és a poligon számból is az épp elegendő számot hosszuk ki mikor még felismerhető az alakzat a képzelő erőnknek meg az előbb említett textúra ad segítséget. Én ezt gondolom. Üdv.