Informatika és tudomány

  • [NST]Cifu
    #14248
    A SHTORA-1 nem lő fel semmiféle infracsalit, max. ködgránátot. A második és harmadik generációs irányított pct. rakéták ellen készült, mint a TOW, HOT, Hellfire, Kornet, stb.

    Két működési metódusa van, az egyik a drótvezérlésű rakéták ellen, ez a következőképpen működik:

    A drótvezérlésű rakéták, mint pl. a TOW esetén a rakéta végén egy izzó nyomjelző van, amely az infravörös érzékelő számára "világit", ez a referenciapont, és az irányítórendszer úgy vezeti rá a rakétát, hogy ezt a referenciapontot igyekszik rávezetni a célpontra. A Shtora-1 a rakéta kilövése után az indító jármű felé fordítja a tank tornyát, és a torony elején lévő két elektron-optikai egység egy nagy "hőfoltot" hoz létre (ez látható működés közben a #14241-es hsz képén). A rakéta irányítórendszere a nagyobb hőforrást veszi alapul, ezért a tankot fogja referenciapontnak tekinteni, az pedig ugye ugyanaz, mint amin a szálkereszt van, tehát nem fog korrekciós parancsot adni a rakétának. A végén a rakéta vagy a cél előtt a földbe csapódik, vagy túlrepül azon (függően attól, hogy a tankhoz képest milyen irányban volt) - és persze azért van esély arra is, hogy így is pont eltalálja (bár ez elég valószínűtlen, hacsak nem áll a harckocsi).

    A másik metódos a lézer-rávezetésű rakéták elleni, mint a Hellfire vagy a Kornet. Amennyiben a torony tetején lévő lézer-besugárzásjelzők egy rávezető sugarat észlelnek, automatikusan ködgránátokat lő ki az adott irányba, így a rávezetés (elvileg) nem lehetséges, hisz a lézersugár nem a tankon, hanem a ködfelhőn fog megtörni. A ködfelhő mintegy 3 másodperc alatt terül szét eléggé, és az időjárási körülményektől függően 20-30 másodpercig marad összefüggő. Eközben a parancsnok előtti kijelzőn egy led mutatja, hogy melyik irányból várható a támadás, így arra felé fordíthatja a tornyot (vagy akár az egész harckocsit), hogy a támadás felé nézzen a legerősebb páncélzat, illetve merre kell keresnie a célpontot. A modernizált változat már valószínűleg képes arra, hogy a beérkező adatok alapján durva lőelemeket is kiszámoljon, így az irányzónak már csak finomítania kell a célon.

    A T-90A-k és egyes export T-90S-eken nincs felszerelve a drótirányítású rakéták félrevezetéséhez szükséges hőcsapda a torony elejére, így csak a lézerirányítású rakéták elleni része működik. Ezek azok a T-90-esek, amelyeknél a tornyot körbe teljes befedik a Kontakt-5 (vagy Relikt) ERA blokkok.

    Ami fellő valamit, az az ARENA aktív védelmi rendszer lehet, de az meg félrevezet, hanem megsemmisít.

    Az ARENA-rendszer két fő részből áll: a torony hátulján, egy árbócon foglal helyet egy milliméter hullámhosszon működő radar, amely a védett szektorokat figyeli, észleli és beméri a közeledő rakétákat, valamint a védőtöltet-kazettákból, amelyek a torony külső oldalán, az első 220-290°-os szögben helyezkednek el, a torony méretétől és alakjától függően 22-26db. Az elhelyezésük miatt az ARENA mellett nem lehet a toronyra ERA felszerelve.

    A működésének lépései a következők: a radar alaphelyzetben pásztázza a védelmi zónákat az árbóctól számított 50 méteres távig, és ha közeledő veszélyforrást érzékel, akkor átvált bemérésre, hogy a cél adatairól (sebesség, pontos helyzet) megfelelő információkkal láthassa el a vezérlő számítógépet. A számítógép kiszámolja, hogy melyik kazettát kell elsütni, és pontosan mikor, majd amint a lövedék eléri a megfelelő pozíciót, elsüti a védőtöltet-kazettát. A kazetta egy védőtöltet lő ki kb. 3 méter magasságba, majd a formázott töltet berobban, az adott irányba hatalmas repeszfelhőt hozva létre, amely megsemmisíti a közeledő rakétát, mintegy 15-25 méterre a harckocsitól. Egy közeledő cél leküzdése 2-4 tizedmásodpercig tart, 70-700m/s sebességi tartományban repülő rakéták ellen hatásos. Szükség esetén a parancsnok maga is kiválthatja az egyes kazetták működését a vezérlőpanelen.
    A számítógép nem reagál az 50 méteren túli objektumokra, azokra, amelyek túl lassan szállnak (pl. egy elhajított kő vagy egy nagyobb madár), vagy túl kis méretűek (pl. kis kaliberű lövedékek), illetve azokra, amelyek pályája nem kerül túl közel a harckocsihoz. Az ARENA automatikusan kikapcsol, ha kinyitják az egyik búvónyílást, és csak akkor lehet bekapcsolni, ha a búvónyílások zárva vannak. A töltetek zárt kazettáikban biztonságban vannak a kézi lőfegyverek tüzétől, illetve a közelben robbanó nagyobb lövedékek repeszeitől. Noha a hivatalos anyag szerint a rendszer olyan kis hatótávolságú, hogy a gyalogos egységek a harckocsi mellett maradhatnak, ez erősen kétséges a működési zóna mérete miatt, mindemellett egy fényjelzés látható a torony hátsó részén, amennyiben működik az ARENA, és egy hangjelzést is figyelmezteti a gyalogosokat, amennyiben közeledő rakétát érzékel (na persze nekik már ez édeskeveset jelenthet, mivel legfeljebb tizedmásodpercek maradhatnak a cselekvésre).

    Az ARENA így néz ki egy T-80U-ra felszerelve:

    [center]