A remény rabjai
  • Bokafix2
    #53
    Azért 10/10 a film, mert bár külsőre átlagosnak tűnik, a sztori, a remek történetvezetés, a film mondanivalója, mind magasan az 'átlagos' műfaj felé emelik.
    Ráadásul olyan atmoszféra lengi körül, amely teljesen eredetivé teszi. Azonkívül a produceri tisztet betöltő Frank Darabont nagyon alapos munkát végzett a film rendezésekor, mert őt is megérintette a történet alapját szolgáló novella.
    Ezért igyekezett azt tökéletes pontossággal vászonra vinni, még látszólag apró részleteket sem hagyva ki, amit talán más rendező kisallangolt volna. És a sztori mellett ez teszi annyira életszerűvé a filmet.
    Ja meg nem tudom, hogy észrevetted-e, de ez a film 20(!) évnyi börtönélet történetét, viszontagságait dolgozza fel. Nem úgy van, mint más filmekben, ahol a jófijú a sittre kerül igazságtalanul, majd alig fél óra múlva már kint van, és lengő fekete bőrdzsekiben meg napszemüvegben üldöz egy komplett bűnbandát, hogy a film végére rájöjjenek a szerencsétlenek, hogy a bűn nem kifizetődő...
    Őszintén, ennek mennyi tényalapja van szerinted? A Remény rabjai nem olyan, mint egy Sztívön Szegál-os akció-ökörködés, amelyben olyan szétzuhant lények szerepelnek, mint a Cartoon Network figurái, olyanok, akiknek nincs is egyéniségük és minden 2 mondat után, valamilyen láthatatlan kényszertől vezérelve, el kell lőniük egy egész tárat. Szinte minden ilyen filmben ugyanaz az elcsépelt sztori van, amit ideggondozásra szoruló lelki sérültek találtak ki: jönnek a 2 dimenziós, papírmasé rosszfiúk, akiknek a pisztoly hozzá van nőve a kezükhöz, és a térdmagasságú IQ miatt csak tőmondatokban beszélnek, s olyan keményen néznek, hogy hullik a falról a vakolat.
    Meg természetesen szinte mindig kábítószerrel üzletelnek. Ez ki se maradhatna.
    És alig hogy megjelennek, rögötn elkezdenek rosszban sántikálni, míg fel nem buknak. De hirtelen feltűnik Szegál ezredes és ő buktatja fel őket úgy, hogy új járdát kell utánuk csinálni.
    Az ilyen sztorikat próbálják aztán ellensúlyozni néhány TNT elpazarlásával meg pár rakéta kilövésével, ami valamilyen oknál fogva mindig a rosszfiúk arcában köt ki. Még akkor is, ha menetiránnyal ellentétesen helyezkednek el.
    Az ilyen filmekben hol van az ötlet? Hol van a koncepció? Ammennyit ezeken a filmeken gondolkodni kell... ehhez képest a szünidei matiné ismeretterjesztő film.

    Másik: lehet, hogy neked unalmasnak tűnik a Remény rabjai, de ezt a filmet nem úgy kell nézni, mint a többit. Ráadásul ezen nem izgulni kell, (bár erre is van lehetőség) hanem meg kell érteni. Vagyis meg kell érteni a szereplők jellemét, egyéniségét, a másokkal való kapcsolatukat, céljaikat, a környezeti hatásokra való reakcióikat, hogy mit miért tesznek és miért gondolkodnak úgy, ahogy. A zseniális történet mellett, itt nagy szerepet kap a jellemábrázolás is, ami aprólékosan ki van dolgozva.
    Egy példa a sok közül: Red csak azért nem jutott oda, mint az első szereplő - az öreg, aki hamarabb szabadult a börtönből - mert neki reményt adott Andy barátsága.
    Hiszen amikor Red kiszabadult, ő is arra a helyre került, mint az öreg, ugyanazt a munkát kapta, és ugyanazok az érzései voltak és ugyanazok a gondolatok jártak a fejében mint neki.
    De neki volt reménye, hogy kint majd újra láthatja a barátját, és célja is volt, mert még a börtönben megbeszélték, hogy ha kiszabadulnak beindítanak egy vállalkozást, amit ketten fognak vezetni.
    Vagyis volt reménye és célja, és ez megakadályozta Red-et, hogy ő is a nyakára tegye a kötelet, mint az öreg, aki semmi célt sem látott az életében.

    Szóval, ez a film nem az akcióhorror-on csámcsogó agymosott zombi nézőknek való, mert úgysem fogják érteni, és jobb is ha kihagyják. Én nem mondom azt, hogy te ilyen lennél, de nem értem miért kell ennyire lehúzni a filmet.