-
#8425
A probléma az, hogy a pályák nem párhuzamosak, szóval ez valójában igenis irtó ciki lesz, nem véletlenül kezdett bele az USAF is a világűrt figyelő rendszer fejlesztésének. Az eddigieknél kisebb tárgyakat is a korábbiaknál pontosabban kell követni, és hamarabb kell a lehetséges összeütközéseket előre jelezni.
2019 augusztusában az ESA Aoulos műholdja és a Starlink 44 műhold viszonylag alacsony (cirka 320 km magas) keringési pályán voltak, és bizonyos szintű (nagyjából 1:50000) esély mutatkozott a számítások szerint arra, hogy a két műhold összeütközik, nagyjából egy hét múlva. Ez nagyjából ötször kisebb esély, mint ami az űriparban elfogadott a kitérő manőver végrehajtásáról (ami 1:10000). Az erről szóló figyelmeztetést az amerikai légierő űrmegfigyelő radarközpontja elküldte mind a SpaceX, mind az ESA részére, utóbbiak pedig egy e-mailt is küldtek a SpaceX Starlink irányítóközpontjában, hogy megvitassák a teendőket. Az ESA szerint a SpaceX tömören közölte, hogy ők nem fogják megváltoztatni a műholdjuk pályáját. A Starlink-44 egyébként egyike az első 60 Starlink műholdból a két "hátrahagyottnak", amelynél azt szeretnék megfigyelni, hogy a légellenállás miatt hogy változik a műhold pályája, hogy lassul le, és adott esetben majd semmisül meg a légkörben. A gond ez után következett, mivel az amerikai légierő a folyamatos követés által pontosított adatokból már azt vette ki, hogy a találkozás esélye 1:1000-es szintre nőtt, ami már messze az a kategória, amikor ki kell térni. A gond az volt, hogy az ESA ugyan többször is próbálta felvenni a SpaceX-el a kapcsolatot, de ők nem reagáltak egyszer sem (állítólag az e-mail rendszerük nem továbbította az ESA levelét), így végül szeptember 2.-án az Aeolus pályáját cirka 300 méterrel megemelték, hogy biztosan elkerüljék az összeütközést.
A probléma az, hogy a SpaceX valójában semmi rosszat nem tett, nincs bevett "KRESZ" a világűrben, a két félnek magának kell eldöntenie és megvitatnia szükség szerint, mi lesz az eljárás. A SpaceX hivatalosan egy olyan rendszert akar bevezetni, amely automatikusan pályát változtat, ha erre szükség mutatkozik, emberi beavatkozás nélkül. Ezzel csak annyi a baj, hogy a másik fél nem tud arról, hogy a Starlink műhold tesz-e kitérő manővert, és hogy milyen mértékűt és milyen irányba.