Informatika és tudomány

  • [NST]Cifu
    #7302
    Ha megnézed, az űripar kereskedelmi része szolgáltat. Ez jelenleg főleg kommunikációs műholdakat takar (a műholdas TV is kommunkáció, csak egy irányú...), még az időjárás-radarok is többségében állami hátterűek. Pár éve elkezdett menni a képalkotó műholdak piaca, de igazából senki se tudja, lenne-e valós igény erre. Egyfelől részben a többség úgy van vele, hogy amire a műholdas képalkotás kell, arra ott van a Google (Maps) és társai, másfelől viszont a saját kémműholdal nem rendelkező államok viszonylag olcsón juthatnak kereskedelmi csatornákon igen hasznos képanyaghoz - teljesen legálisan.

    A fő probléma, hogy mit tudsz eladni az űripar piacán, és mennyiért tudod eladni (visszatermeli-e az árát), illetve van-e rá valódi kereslet. Most a legnagyobb ilyen kérdőjel a globális műholdas internet-szolgáltatás, amely önmagában az indítások kétharmadát jelentheti az elkövetkezendő években. De a rizikó is óriási, mert jelenleg még senki sem tudja, hogy valóban lesz-e elég fizetőképes kereslet erre a szolgáltatásra.

    Az emberes űrhajózás per pillanat nagy útkeresésben van. Érdekes megjegyezni, hogy a két "civil" kereskedelmi űrhajó, a CST-100 / Starliner és a Dragon v2 is gyakorlatilag állami pénzből készül (hivatalosan nagyjából 60/40 a NASA és a kereskedelmi partnerek pénzügyi aránya, de azt a 40%-ot a partner a későbbi ISS utakkal visszakapja, sőt, nyereséget is termelhet belőle később - elvben).

    Amíg nincs kereskedelmi űrhajó, a kereskedelmi űrutazás sem értelmezhető (az, hogy a Szojuz űrtúristát vitt vagy visz fel, némileg más közeg). Szóval most mindenki büszkén tekint a jövőbe, miközben a kispadon malmozik....