Informatika és tudomány

  • [NST]Cifu
    #4010
    Több kérdés, több lépcsős válasz:

    1.: Az összevetésnél több tényezőről is beszélhetünk. E téren mindenek előtt látványos az, amit az USA-beli fő rivális ULA (United Launch Alliance, a Boeing és a Lockheed közös leányvállalata) csinál 2014 óta. A SpaceX miatt meglévő nyomás miatt durva átstrukturálás indult a cégen belül, például a felső vezetői posztok harmadát (12 posztot) megszüntették (megj.: ilyen szinten egy-egy felső vezető éves fizetése a fél millió dollártól indul, tehát még ha konzervatívan is állunk hozzá, akkor is csak ez éves szinten 6 millió dolláros megtakarítás - de feltehetően ennél jóval több). Továbbá az eddigi alapvetően két, egymással közel egyenértékű rakétacsaládot (Atlas V. és Delta IV.) egyesítik, és megszüntetik a párhuzamosított eljárásokat, illetve csökkentik az indítóállások számát 6-ról kettőre.

    Ezzel együtt is tavaly májusban azt nyilatkozta az ULA, hogy a jövőben a kereskedelmi piacról kilépnek, és csak a NASA illetve DoD/NRO megrendelésekre összpontosítanak (épp ezért fáj nekik annyira, hogy a SpaceX most ezeket a megrendeléseket vette tűz alá).

    Effektíve tehát arról beszélhetünk, hogy a SpaceX nagyon jól managelt anyagi oldalról, mindent megtesznek a költségek csökkentése érdekében. Volt szó korábban, hogy az első időkben a mérnököknek gyakran kellett ingázniuk a központ és a gyártó épületek között, amihez Musk magángépét használták - de a 7 utasra méretezett gépben 8-9 ember zsúfolódott össze.

    A SpaceX az elején nem fizetett különösebben jól, de megadta a lehetőséget, hogy egy a "klasszikus" multitól eltérő kultúrában dolgozhassanak szabadabban a mérnökök. Mára eljutott oda, hogy masszívan szívja fel a mérnököket a munkaerő piacról, és a fizetések is kezdenek versenyképesek lenni (hozzá kell tenni, hogy ehhez az is kellett, hogy például az ULA megvágta a dolgozói bónuszokat).

    2.: A SpaceX nagyon agresszíven árazza be a saját indításait, viszonylag szerény haszonkulccsal dolgozik, viszont azon vannak, hogy minél több indítást megnyerjenek. Ez persze nagy rizikó, a SES-8 műhold megcsúszott indítása (ez volt a második Falcon 9 v1.1 indítás, és az első GTO megbízása a SpaceX-nek) a kötbér miatt alaposan megrogyasztotta a céget a pletykák szerint (2013 Q1-re szólt a szerződés, 2013 decemberében indult el végül).

    3.: Az amerikai (és európai) állami megrendeléseknél általában garantált haszonkulcs van. Emiatt az ULA nem érdekelt abban, hogy minél alacsonyabb áron nyújtsa be az ajánlatát, sőt, épp ellenkezőleg, durván megtolja a vételárat, és a költségeket meg elszámoltatja (költség az alkalmazottak fizetésétől kezdve az indítóállás kiszolgálórendszereinek üzemeltetéséig minden). A döntéshozókat nem zavarja ez, egyfelől mert a Lockheed és a Boeing lobby cserébe szépen kitömi őket, másfelől pedig amíg az indítások elsöprően nagy része sikeres, senki sem kérdőjelezheti meg, hogy a pénz jól van elköltve (drágább indítás a nagyobb megbízhatóságért cserébe).

    Europában ugyanez pepitában, ugyebár emlékezetes, hogy az Ariane-6 esetében hosszú ideig nem is azon ment a vita, hogy melyik megoldás csökkentheti a fajlagos indítási költségeket, hanem az, hogy az Olasz vagy a Német ipar kapja a fejlesztéshez és gyártáshoz szükséges euro milliárdokat. Ugyanígy nem merül fel még a mai napig sem, hogy nem-e lenne költséghatékonyabb egy, a kontinentális Európában felépített indítóállás. A Franciák kilobbyzták, hogy Kourou-i indítóállás legyen továbbra is az ESA kizárólagos indítóállása (és fizesse az űrközpont költségeinek 2/3-át ezért persze).

    4.: A SpaceX a hatékonyságra helyezi a hangsúlyt. A Falcon 9 és Falcon Heavy gyakorlatilag a Merlin-1D két alváltozatát használja (a "normál" légköri viszonyokra (első fokozat) és a vákumra (második fokozat) optimalizált változatot), és kész. Az Atlas V. két különböző rakétahajtóművet használ (RD-180 (amit ki fognak váltani a Be-4-el) és RL-10), illetve szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétát.

    Az első fokozat újrahasznosítására való törekvésük szintén eléggé példa nélküli, folyékony hajtóanyagú első fokozatot még senki már nem próbált meg újra felhasználni...


    Gyakorlatilag amíg a döntéseket nem költséghatékonysági, hanem érdek alapon hozzák meg, addig nem lesz (volt) versenyhelyzet.

    Ebbe rondított bele a SpaceX azzal, hogy tényező akar lenni, és hatékonyságra törekszik...