dez#4
Hm, olyan ez a cikk, mintha legalábbis 5 évvel ezelőtt íródott volna... Mivel évek óta kaphatóak ilyen un. auto-sztereoszkópikus LCD monitorok.
Viszont, hiába van itt "a szemüveg a képernyőre helyezve", továbbra is a képernyő síkjára kell fókuszálni (miközben az adott tárgy nézett pontja közelebb vagy távolabb van a szemtől). Tehát ez nem sokkal kevésbé megeröltető a szem számára, mint a szemüveg (nem piros-kék, az már rég a múltté), csak kényelmesebb a dolog.
Nincs ez másképp az ugyancsak évek óta létező 3D-s mozikban (polárszűrős-szemüveges) sem.
Az a Sullivan-féle LightCube meg olyasmi, mint az ugyancsak több éve létező megoldás, aminél egy forgó üveglapra vetítenek - a pillanatnyi szögnek megfelelő - képeket, és így áll össze egy 3D-s kép. Kissé elavult hatást kelt...
Mint írják is, az igazi megoldás a valódi holografikus megjelenítés, ahol tényleg pont oda kell fókuszálni, ahova épp nézünk, tehát látszatra nem különbözik a valóságos látványtól.
De mellesleg butaság, amit a végén nyilatkozik az a Sullivan (a többrétegűen megjelenített 3D-hez ért, de a holográfiához láthatóan nem): ehhez csak egy igen nagy (de nem billió pixeles) felbontású kép kell, ami fénysugár-interferenciákat ábrázol - ugyanis pont így működik a hologram is.