• dez
    #88
    Nos, megnézném, hogyan magarázod el valakinek klasszikus fizikával egyátalán a részecske/hullám kettősséget. És ez csak a bevezetője a még furcsább és "megmagyarázhatatlanabb" dolgoknak. Olyannyira, hogy sok mai fizikus is inkább mással foglalkozik, és meghagyja ezt azoknak, akik szeretik a "kihívásokat". (Mármint főleg a többi fizikus közül.)

    Azt mondod, lényegében az összes hétköznapi tapasztalat megmagyarázható klasszikus fizikával? Hát, attól függ, mi a lényeges? Csak a tárgyak világa? Nem mindenkinek. Hogy a mindennapi létünkhöz közeli példát hozzak: a tudatunk. Természetesen az érzékelésünk és gondolataink (nagy része) az agy muunkájának gyümölcse. De ma már elég elavultnak számít az a "magyarázat" az átélő tudatra, hogy csak egy illúzió. A témával foglalkozó "legszakemberebb szakemberek" is igen óvatosan közelítik meg ezt a kérdést, és azt mondják, "a tudat egy entitás, ami eszközként használja az agyat". Ennél jobban és pontosabban nem lehet definiálni. Aztán a másik nagy terület a különös tapasztalatok (spontán testenkívüli élmény [pl. balesetkor], spontán clair-voyance, spontán telepátia, stb.). Persze ezeket nem mindenki tapasztalja, de sokan. És az a magyarázat nem túl meggyőző, hogy ó, csak álmodtad, meg csak belemagyarázás, minden csak véletlenül történt. (Sokszor lehet ez a magyarázat persze, de nem mindíg.)

    Szóval, kicsit több az ember élete, mint mondjuk tárgyak pakolászása.

    De, ha mindezeket tagadja is valaki (pl. egy átlagos fizikus, mert nem szereti, ha olyan dolgokkal találkozik, amit nem tud megmagyarázni), az is hozzá tartozik az élethez, hogy ilyen dolgokon gondolkodunk, tehát érdekel minket, hogyan működik a világ.