0.) A biológiakönyvek roppant elvetemült módon a legostobább "definíciókat" adják az életre (pont ők), úgyhogy dióhéjban:
A.) A HALOTT olyan ÉLETTELEN, amely egyszer élt.
B.) A HIBERNÁLT olyan HALOTT, amely feléleszthető.
C.) Az ALVÓ hasonlít a halottra, de könnyű felébreszteni, illetve magától is képes erre.
D.) Az ember nemcsak él, de intelligens is. Ugyanakkor az élő állapot és a magas fokú intelligencia nem szükségképpen járnak együtt. (Lehet intelligens egy élettelen gép is, illetve élő egy nem különösebben okos baktérium.)
E.) Az életet legjobb azzal definiálni, hogy EGYFAJTA EVOLÚCIÓS RENDSZER. (Hogy pontosan milyen fajta, azon még lehet vitatkozni.)
F.) Az intelligencia probléma FELISMERŐ és MEGOLDÓ képességet jelent, magasabb szinten TANULÉKONYSÁGGAL.
1.) A 0.E.) pont miatt az élet megértéséhez vezető első lépcső az evolúciós működési mechanizmus megértése. (Kreacionistáknak nem szokott menni.) Az evolúciós működési mechanizmus lényegében azt takarja, hogy:
A.) egy struktúra ("egyed") képes másolatokat készíteni önmagáról (replikáció), nyilván egy megfelelő környezetben,
B.) és ha egy másolat nem is tökéletes, azért még le tudja másoltatni önmagát, a korábbról örökölt másolási hibákkal együtt,
C.) a külső környezet (amely változhat is), segítheti, ílletve gátolhatja az egyes másolatok elterjedését.
2.) Az előbbi evolúciós mechanizmus alapján az élőlényeknek már számos tulajdonsága megérthető. De arról nincs szó, hogy pusztán ezzel tökéletesen levezethető lenne a földi élet minden lényeges tulajdonsága, vagy akár csak a legegyszerűbb élőlényé, ugyanis az evolúciós struktúra REPLIKÁCIÓS MECHANIZMUSA korlátozza, hogy milyen rugalmasságú, és milyen mértékű lehet magának a struktúrának a generációról generációra való átalakulása. Ezért jó okunk van arra, hogy élőlénynek csak az elég "fejlődőképes" replikációs mechanizmusú evolúciós rendszereket tartsuk (és esetleg azok közül is csak bizonyosakat).
3.) Fentebb írtam, hogy az intelligencia és az élet különböző dolgok, de látni kell, hogy van bennük közös is. Az intelligencia pl. szintén használ evolúciós módszereket. Pl. új helyzetben variálja a korábban hasznos módszereket, próba-szerencse alapon kísérletezik, és megtartja (további kísérletezés alapjául) az eredményes próbálkozásokat.
4.) Az nem kérdés (soha nem is volt), hogy az ősi Föld légköre redukáló volt. (Hasonlóan más égitestekéhez.)
5.) Az sem kérdés, hogy szabad állapotú oxigén sem lehetett sok, hiszen oxidáció révén megkötődött volna. (A Földön csak azért van sok szabad oxigén, mert a fotoszintetizáló élőlények folyamatosan újratermelik - ha tetszik szennyezik a légkört.)
6.) Az élet KIALAKULÁSA szempontjából azonban mindez mellékesnek látszik, hiszen az ősibbnek tűnő élőlények szemlátomást a KEMOSZINTETIZÁLÓK, víz felszín alatti vulkanikus hőfforrások környékén.
7.) A kemoszintetizáló baktériumok NEM OXIGÉNT, hanem KÉNT használnak oxidálásra. A fotoszintézist még hírből sem ismerik (sokkal bonyolultabb és későbbi fejlemény), sem pedig a bonyolultabb cukrok és szénhidrátok lebontását.
8.) A kemoszintetizáló baktériumok anyagi összetétele is a vulkanikus hőforrások környékét idézi (relatíve sok kén és foszfor) genetikai kódja és fehérje (polipeptid) szintetizáló mechanizmusa is ősibb (egyszerűbb, miközben a bonyolultabbak leszármaztathatók belőle).