#128
nos, van aki szerint az idő egy segéddimenzió, ami segíti megérteni a világegyetem működését
(másolok a lentebbről linkel fórumról:)
"
A Mindenség és annak megnyilvánulásai 2.
Képzeljük el ezt a pulzáló jelenséget egy kétdimenziós világban, azaz egy végtelen kiterjedésű síkban, ahol mi (szintén kétdimenziós lényként) ennek a foltnak a közepén helyezkedünk el. Számunkra fontos lehet, hogy ez a folt mikor milyen átmérőjű, ezért megfigyeljük a változás tulajdonságait, annak szabályszerűségét. Kellő ismeret birtokában képesek vagyunk az idő függvényében leírni ezt a pulzálást, azaz a folt átmérőjének változását. A leírással azt érjük el, hogy nemcsak egy adott pillanatban, hanem az időskálának bármely pontjára meg tudjuk adni a kerek folt átmérőjét. Ha úgy tetszik a jövőben bekövetkező állapotokhoz rendelkezünk információval. Hogy ez a "jóslás" mennyire pontos, az attól függ, hogy a változás törvényszerűségét a múltbeli adatok alapján milyen valószínűséggel tudjuk leírni. Az időben később bekövetkező állapotról ebben a dimenzióban csakis annak bekövetkeztével szerezhetünk megerősítést.
A Mindenség azonban nem kétdimenziós, a jelenségek sohasem korlátozódnak a térnek ilyen szűk határain belülre. Ami két dimenzióban zajlik, annak az ezt magába foglaló három dimenziójú térben (illetve terekben) is van megnyilvánulása. Egy ilyen lehetséges megnyilvánulást szemléltet az illusztrációnk is. A 2D jelzésű mező a már megismert kétdimenziós jelenséget szemlélteti. Az esemény végtelen kiterjedésű síkjában (szabálytalan körvonallal jelezve) ugyanazt a pulzáló változást látjuk. Ugyanez az eseménysík a 3D jelzésű mezőben oldalnézetben látható (vékony sötét csíkként) egy három dimenzióval rendelkező térben. E háromdimenziós térben egymás után sorakozó, azonos átmérőjű gömbök haladnak át azon a síkon, egy arra merőleges egyenes pályán. Amikor egy gömb éppen csak belép ebbe a kétdimenziós síkba (térbe, világba), akkor ott egy pontszerű jelenség tapasztalható. Ahogyan a gömb halad tovább, ez a pont kerek alakú, folyamatosan növekvő folt lesz, ami a gömbnek megfelelő átmérőig növekszik, majd újra csökken. A szorosan ezután haladó gömb ugyanilyen változásként jelentkezik ebben a síkban, így a gömbök végtelen haladó sora egy folyamatos pulzálás jelenségeként nyilvánul meg a kétdimenziós térben. Mivel a gömbök azonos átmérőjűek, egymást folyamatosan követik, azonos sebességgel haladnak stb., ezért a kétdimenziós világban egy jól leírható törvényszerűséget mutat a jelenség. Ha azonban ez nem így lenne (a gömbök átmérője nem lenne azonos, a mozgás sebessége nem lenne állandó, a belépés szöge nem merőleges lenne stb.), akkor a jelenség már sokkal nehezebben lenne leírható. Ami a kétdimenziós térben nehéz vagy szinte lehetetlen, az a háromdimenziósban sokkal egyszerűbb. Ha mondjuk a gömbök nem lennének azonos átmérőjűek, akkor azt ebben a térben közvetlenül tapasztalható jelenségként, egyszerre (egy időben) rendelkezésünkre álló információként kezelhetnénk. Ha tehát egy későbbiekben áthaladni készülő gömb átmérője nagyobb lenne, akkor ezt módunkban állna a kétdimenziós világgal közölnünk még mielőtt az oda belépne. Ott ezt szkeptikusan fogadnák, hiszen az addigi tapasztalataik nem támasztanák alá ezt a közlést. Az ő világuk szempontjából ugyanis egy jövőben bekövetkező eseményrre vonatkozó konkrét információról van szó, ami az általuk ismert (felállított) törvényszerűségbe nem illik.
Összefoglalva és általánosítva azt mondhatjuk, hogy a különböző jelenségek egy magasabb dimenziójú térben más, sokkal több információt hordozó jelenségek formájában nyilvánulnak meg. Ez a többletinformáció az alacsonyabb dimenziójú térben egy időbeni folyamat során lép be, tehát az idő - mintegy közvetítő dimenzió - segíti a magasabb dimenzióbeli megnyilvánulások, végső soron pedig magának a Mindenségnek a megismerését.
"
#128
