A Biblia és a keresztény vallás értelmezése, gyere be ha van kérdésed, és válaszolj a feltttekre, ha szeretnél.
-
Nemzsidó #4905 Tehát az ősnyelvet beszélő (pre-Bábeli) nép, akik egynyelvű, egyakaratú, egy nemzetséghez tartozók voltak, lettek volna az eredeti pogányok? Az "őshitűek"?
S e "modern" művallás, melyet a piacgazdaság alapján "piac-vallásként" keltettek életre, ennek szétszakítását tűzte céljául? (mert maga is több ágra szakadt)
Noé, fiai és unokái -miután a vízözön elvonult és a földek kiszáradtak- leereszkedtek az Ararátról és "Sineár földjén" telepedtek le. Sineár, az ókori
Sumer, az Eufrátesz alsó folyásánál elterülő áradmányos síkság, amelyet lakói,
a "feketefej?" sumerek Kengirnek, azaz "művelt/öntözött földnek" neveztek (ezek szerint lakói földművesek, parasztok, vagyis pogányok).
"Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén." mondták a hely többségi társadalmának lakói, mert nem akartak hazátlan vándornépek lenni.
Az"ÚR" azzal akadályozta meg, hogy előbb nyelvi- és kommunikációs egységüket szüntette meg, majd földrajzi
egységüket is felszámolta, vagyis -eredeti tervének megfelelően- szétszórta őket a föld minden részébe. (Ezzel az Ószövetség görög fordítása, a Szeptuaginta szerint is a diaszpóra állapotába került az emberiség.) A "bábeli nyelvzavar", vagyis a nyelvek különbözőségének eredetmagyarázó története onnan ered, hogy a Biblia a Bábel szót a héber bálál (összezavarni) igéből magyarázza(Mózes 1. könyve 11,9). A történet értelmezése szempontjából teljesen közömbös számukra, hogy a Bábel szó jelentése akkádul Báb-ili, vagyis "isten kapuja", s a történetben szereplő torony (migdal) élénken emlékeztet az ásatásokból jól ismert mezopotámiai toronytemplomokra.
Bábel előtt "az egész földnek egy nyelve (szapah) és egyféle beszéde (davarim) volt" – mondja a Biblia. Szó szerinti fordításban: "egy ajkú" és "egyféle szavú" volt, ami itt sem csak az egységes nyelvi kódrendszerre vonatkoztatható, hanem ugyanúgy azt is jelenti: egy akaraton voltak (a rossz) megcselekvésében. A pragmatikus zsidó gondolkodás szerint a davar nemcsak szót, hanem a szó által kiváltott tettet, és a tett eredményeként létrejövő dolgot is jelenti. Áldás és
átok, jó és gonosz cselekedet a kimondott szóból ered, ezért Dávid is azt kívánja átkozódó ellenségeire: "Rontsd meg Uram és oszlasd meg az ő nyelvüket"
(Zsoltárok 55,10) -ahol az elsőként használt ige (bálá) összecseng a Bábel szó héber etimológiájával (bálal). Ez is tovább erősíti gyanúnkat arra vonatkozóan, hogy a Bábel-történetben nem annyira a nyelvi kód, mint inkább a kódolt szándék egysége, illetve annak szétzúzása a fő üzenet.
Ebből kiindulva napjaink média-forradalmának -amelyet nem véletlenül Bábellel szoktak leggyakrabban metaforizálni- jelentőségét, nemcsak a nyelvi és
kommunikációs kódrendszer egységesítésében, hanem a bábeli egység felé törekvő szándékban kell látnunk. A "Gutenberg-galaxis" (vagyis az írott/ nyomtatott bet?
kultúrája) összeomlásának prófétája, a kanadai Marshall McLuhan a hatvanas évek végén még kitartott amellett, hogy "a média maga az üzenet" (media is the message), és bőszen tagadta, hogy a közlés tartalmának bármiféle jelentősége lenne. Az elmúlt negyed század alatt végbement események a napnál világosabban bebizonyították, hogy McLuhan tévedett. A közlési eszközök mára az agresszív és leplezetlen tömegmanipuláció eszközeivé váltak.
forrás és a teljes szöveg: Új Bábel felé