A Biblia és a keresztény vallás értelmezése, gyere be ha van kérdésed, és válaszolj a feltttekre, ha szeretnél.
-
#3779
Ez nem lesz szigorúan ontopic, de tegnap találtam egy Hermann Hesse írást, ami keretbe foglalja azt, amit én vallásnak nevezek.
"Még egyszer összefoglalva: Az út az ártatlan¬ságból a bűnbe, a bűnből a kétségbeesésbe, a kétségbeesésből vagy a pusztulásba, vagy a meg¬váltásba vezet: tehát nem újra vissza az erkölcsön és kultúrán inneni gyermekség paradicsomába, hanem túl azon, a hitből erőt merítő élet dimenziójába. Természetesen mindegyik stádiumból le¬het visszalépni is. Igaz, ritkán fog sikerülni annak, aki egyszer felébredt, hogy visszameneküljön a jó és rossz birodalmából az ártatlanságba. Az azon¬ban, aki már ismeri a kegyelem és megváltás élményét, nagyon gyakran vissza fog esni a máso¬dik fokozatba, törvényei, a félelem, a sosem telje¬síthető követelmények fogságába.
Ennyiben tudom felismerni az emberré vá¬lásnak, a lélek fejlődéstörténetének stádiumait. Ismerem saját tapasztalatomból, és ismerem más lelkek tanúságából. Mindig, a történelem minden időszakában, valamennyi vallásban és életfor¬mában ugyanazok a tipikus élmények, mindig ugyanazokban a fokozatokban és ugyanabban a sorrendben bukkannak fel: az ártatlanság elvesztése, igazságosságra törekvés a törvény alatt, az ebből fakadó kétségbeesés a hasztalan harcban, hogy cselekedetekkel vagy felismeréssel legyűrjük a bűnt, és végül a felbukkanás a pokolból egy megváltozott világba és egy újfajta ártat¬lanságba. Százszor megrajzolta már magának az emberiség ezt a fejlődési folyamatot nagyszerű jelképekben: a legközkeletűbb számunkra e képek közül a paradicsombeli Ádámtól a megvál¬tott keresztényig vezető út.
Egyébként korántsem csak a lélek ama misz¬tikus utolsó fokozatai és élménylehetőségei vonják ki magukat a megértés és az egyértelmű kö¬zölhetőség alól. A lélek útján megtett korábbi, legelső lépések is csupán annak érthetőek és kö¬zölhetőek, aki átélte őket. Aki még az első ártatlanságban él, sosem fogja megérteni a bűn, a kétségbeesés, a megváltás birodalmából szár¬mazó vallomásokat, éppoly értelmetlenül hang¬zanak majd, mint az idegen népek mitológiái egy járatlan olvasónak. Ezzel szemben azokat a jellegzetes lelki élményeket, melyeken maga is átesett, bárki tévedhetetlenül és azon nyomban felismeri, ha mások beszámolóiban találkozik velük – még ott is, ahol idegen és szokatlan teo¬lógiákból kell fordítania.
A magam saját, a kereszténységben kezdődő lelki történetét elmesélni, és ebből azt a személyességet, ahogyan hiszek, szisztematikusan le¬vezetni lehetetlen vállalkozás lenne; kiindulópontul szolgálhat valamennyi könyvem. Olvasó¬ik között akadnak olyanok, akik számára ezeknek a könyveknek pontosan meghatározha¬tó értelme és értéke van: nevezetesen az, hogy tulajdon legfontosabb élményeik, győzelmeik és vereségeik itt bizonyságot és jelentőséget nyer¬nek. A számuk nem nagy, de nem nagy azon emberek száma sem, akiknek lelki élményeik vannak. "
A teljes szöveg: Herman Hesse - Pillantás a káoszba