-
Albertus #967 Szia Shakwill!
Tökéletesen megértelek. Igen, minden kiváncsi ember szeretné érteni az őt körülvevő világot.
Igazából hibáztatni sem lehet az ezen cél érdekében elméleteket, matematikai modelleket kiagyalókat, hiszen ugyanezen természetes törekvés hajtotta őket.
Az is igaz, hogy némelyik elmélet túl korán született és így kényszerből, hibás gondolatokra feltételezésekre épített.
A ciklotronokról nekem az a véleményem, hogy jók is és nem is.. Jók, mert nagyon sok mindenre rámutattak a kisérletek, de rosszak mert az eredmények félrevezették a megfigyelők egy részét.
Jobban érthető, ha megemlítem, hogy a régi kínai vázák belső szerkezetére, gyártástechnológiájára úgy szeretnénk rájönni, hogy egyre nagyobb erővel vágjuk a falhoz, ill. egymáshoz és rögzítjük a szétrepülő darabok pályáit.
Nyílván van, lenne összefüggés a technológia és a darabok szétrepülése között, de félek, hogy nagyon sok téves elméletet is szülhetnénk a megfigyelésekből..
Vegyünk pl. egy általad említett gondot.
Mi lenne akkor ha a tér részecskék (nélkül!) nem üres, hanem kvantált szerkezetű valami.. Akkor ennek lennének makró következményei is..
A ma technikájával ki tudnánk mutatni? Kétlem, hiszen a Feynmann féle virtuális fotonok energiája is olyan csekély, hogy a kimutatásuk csak nagyon speciális feltételekkel lehetséges.
Akkor honnan indulhatunk el?
A tapasztalati tényeknél, a logikánál, olyannyira egyszerűsítve minden elvet, amennyire csak lehet, hiszen a természetben minden a lehető legegyszerűbben valósul meg.
Ebben a megközelítésben a tér üresnek látszik. Az energia sugárzás jellegét, jellegzetességeit megfigyelve, ezzel az jár együtt, hogy vezetés nélkül, sugárzással, fénysebességgel haladhat az energia két pont között.
Akkor mi van Maxwell mezőivel? Hiszen a Mxwelli elv mezeje, minden irányban egyemletesen, fénysebességgel terjed szét.
No, igen. Akkor az energiasűrűsége is így változik?
A tapasztalat azt mutatja, hogy nem. Hiszen a sok milliárd fényévre lévő csillag fotonja önmagában sokkal, több nagyságrenddel több energiát hordoz, mint amit a Maxwelli elv alapján hordozhatna.
Mi következne ebből?
Szerintem az, hogy a Maxwelli elv jól szimulálja a közeli térerősség kialakulásának feltételeit, jellemzőit, de nem pontosan irja le a valóságot, és ebből adódóan, határain túlmutató következtetéseket nem szabad levonni belölük..
Ennyit vita-beszélgetés indítónak..
Javaslom én is, mint ahogy Te is, hogy haladjunk lépésről lépésre..
Szerinted mivel kezdjük? Honantól nem világos, vagy vitatható
számodra a "tudomány mai állása" ?