Maga a hintázás a súlypont áthelyezéssel "működik".. Vagyis erővel
nagyobb sugárra, majd a másik irányban nagyobb sugárra billentjük
magunkat. Bár nem nagyon látszik a folyamaton, de amikor átbillenünk,
akkor a súlypontunkon végzünk emelést.
Így visszük be az izomerőnk+gravitációs energiát a rendszerbe és
ezzel hozzuk létre a perdületet..
Meg kell mondjam, hogy a téma viszont valóban rejt egy impulzus sértést..
Megfigyelted már, hogy a hintakötél mindig az alsóholtponton szakad el??
Ennek az az oka, hogy ott a legnagyobb a szögsebesség, vagyis mivel
a centrifugális erő a szögsebesség négyzetével arányos, az alsó holtponton áthaladva a súlyerővel összeadódva, akár másfél-kétszer nagyobb erő hat a hinta kötélzetére..
Kézenfekvő, hogy ha a gravitáció hatását egy, a hinta tengelye köré tekert rugóval helyettesítenénk, és két ülőkét egymással szemben mozgatnánk a (az egyik ülőkét és a benne lévő tömeget a másik ülőke két oldalára elosztva a szimmetria miatt)
akkor ha az egyik ülőkéhez a ruhó egyik szárát, a másik (osztott) ülőkéhez a rugó másik szárát rögzítenénk, akkor
vízszintes helyzetben (a gravitáció hatása nélkül) is ugyanúgy viselkedne mint normál helyzetben..
Csak hogy.. Ez mit is jelentene?
Azt, hogy az eddigi "alsó holtpont" irányába, vagyis azon az oldalon ahol a lengés a legnagyobb sebességű, a gravitáció ugyan nem hatna, de!
A centrifugális erő igen! Így az egész hintára ható erőt tapasztalunk.
Ez az erő felgyorsítja a teljes tömeget, és ezzel ellenpár nélküli impulzust hoz létre a rendszeren..
Ezzel megsértve az impulzusmegmaradás tételét, amely kimondja, hogy
zárt rendszerben az impulzusok vektoriális eredője zéró..
