-
Gézoo #1306 Folytatva a példát, ott tartottunk, hogy a megfigyelőkhöz a lámpádból kilépő fény, a fénycsíkot okozó ködről visszaverődve jut el.
A fénycsíknak a fénye a lámpád felőli végéről a bekapcsolástól kezdve folyamatosan különféle úthosszakon érkezik és ezzel különféle időpontokban érkezik a megfigyelőkhöz. (Természetesen azért mert a megfigyelők rendszerében a ködcsíkoddal együtt mozogsz v=3e4 m/s
ill. v=3e5 m/s sebességgel.)
Nyilván ezért a megfigyelők szerint a te rendszeredben a csík növekedési sebessége nem lehet c=3e8 m/s, mert a fény az ő rendszereikben halad ilyen sebességgel az átlós irányú szakaszon
és a te rendszeredben ezzel az átlóval szöget zár be a te rendszeredben a fénycsóvád iránya, ami összeköt tégedet a céllal.
Azaz különböző hosszúságú utakon nem haladhat azonos sebességgel semmi sem akkor ha az indulás és a beérkezés mindkét úton azonos időpontban történt.
Vagyis a távolságod a céltárgytól a háromszög egyik befogója, a sebességed folytán a beérkezésig megtett utad a másik befogó, és a
megfigyelők rendszereiben a fény által megtett út az átfogója az így kapott háromszögnek.
Na akkor most kinek van igaza? Hol haladt a fény fénysebességgel?
Mert ugye szerinted a lámpád és a cél közötti út hossza egy érték.
Egy másik érték amit az egyik megfigyelő látott, és egy harmadik hossz amit a harmadik megfigyelő látott ill. mért meg a saját rendszerének koordinátái szerint.
Nyilván belátod, hogy a fény egyszerre nem mehet annyiféle sebességgel ahányan éppen megfigyelik.
Azt is tudhatod, hogy abban a rendszerben ahol a fényforrás nyugvó, minden mérés ugyanazon egyetlen c=3e8 m/s sebességet mutatott eddig is és gondolhatjuk, hogy ezután is így lesz..
Ebből következhetne az, hogy a többiek által látott, a saját koordináta rendszereik segítségével megmért sebességek azon d sebességek amikkel a γ = c/d arányt kapjuk?
Nos igen. Éppen ezt tesszük! És a gamma=c/d arány felhasználásával a mérési eredményeket átszámítjuk a rendszerek között.