#1228
persze, szabad szemmel. a baktériumokat is onnan tudjuk h szabad szemmel látjuk.
a kérdésediből látszik h nem érted mit is jelent az a fogalom h fizikai elmélet. hadd magyrázzam el. az elméletek eképpen keletkeznek:
1. megfigyelünk bizonyos jelenségeket: jelenség1, jelenség2, jelenség3,..stb.
2. ezután kitalálunk ún. elméleteket. ezek arra vannak h leírjákezeket a jelenségeket, ami annyit jelent egy elmélet akkor jó ha helyesen jósolja meg a jelenségeket, amiket megfigyelünk.
namármost az elméletek nem arra vannak h válaszoljanak olyan filozofikus jellegű kérdésekre h "miért létezünk?" vagy "mi a fény?" "mi a gravitáció". ha az elmélet helyesen írja le a azokat a jelenségeket amiket tapasztalunk, és helyes előrejelzéseket ad a kísérleteknél, akkor az tökéletesen elég.tehát ha azt mondjuk h a fény hullámrészecske,akkor mit akarsz azonkívül? a magerőt leíró elmélet leírja a nukleonok kölcsönhatását. mi az hogy "és?". mi kell ennél több?
a fénysebebesség értéke pedig egy konstans, azaz egy állandó, ami az univerzum tulajdonsága, tehát nem következhet az elméletből. az csak egy megfigyelt tulajdonsága az univerzumnak.
ilyen, hogy a hasonlót a hasonló vonzza, ez végképp szubjektív és tudománytalan megnyilvánulás. szerintem meg az ellentétek vonzzák egymást. na?
az ősrobbanásról megy annyit h nem úgy kell pontosan elképzelni, mint mondjuk egy gránát szétrobbanását. ott nem hatott (és most sem hat) semmilyen erő.
#1228
