-
Albertus #1221 Az idő? A vonat vége?
A fény a forrásától mindig c sebességgel távolodik.
Ha ez a forrás egy vonaton, repülőn vagy bárhol van, a forráshoz viszonyítottan álló érzékelővel mindig c sebességet mérhetünk.
Ha az a lámpa a vonaton van, akkor a vonattal együtt mozog a fénye is, a vonat eleje felé éppen úgy c sebességgel mint a vonat vége felé is c sebességgel.
Einstein elméletét arra a tévhitre építette, hogy a vonaton lévő lámpa fénye az állomás rendszerében is szintén c sebességgel halad.
De miután c+v és c-v lenne az állomás eleje és vége felé a fény sebessége, akkor pedig nem teljesülne, hogy minden rendszerben c sebességű, ezért úgy hitte, hogy az állomás rendszerének órái lelassulnak ( na perszee: ijedtükben) a vonat óráihoz viszonyítva,
és így más időszakasz alatt teszi meg a fény a c+v sebesség helyett c sebességgel azt az útszakaszt amit c+v sebességgel tenne meg.
Ugyanígy megint más idő alatt azt az útszakaszt amit c-v sebességgel tenne meg.
Azaz az idő relatívvá válik, előrefelé is más sebességű és hátrafelé is más sebességű. (Sőt! Mindenfelé más sebességű.)
Persze ez hülyeség, de sokan hisznek benne.
Van egy Gézoo nevű barátom, akinek egy egészen egyszerű módszere van arra, hogy tisztázzuk azt, hogy a fény merre megy.
Ugyanis ha például egy puskával meglövünk egy vonatot, akkor a vadász a sín-állomás rendszerében állva például ß szögben célozza meg a vonatot, akkor a lövés pillanatában éppen mellette elhaladó ablakon lép be a lövedék és a vonat hosszára merőlegesen a másik ablakon kilép.
Igaz, az is, hogy a vonaton lefényképezett lövedék hossztengelyén a vadász mindvégig rajta marad.
A lövedék a vonatra merőlegesen halad át a vonat rendszerén, de a hossztengelye ugyanazt a ß szöget zárja be a merőlegessel, mint a vadász puskája a vonat hossztengelyével.