BiroAndras#44
A gyengébbek kedvéért egy kis összefoglaló a csillagászat szerepéről (nem teljes, csak ami épp eszembe jut) :
1. A legfontosabb dolog, hogy A tudomány minden ága ugyanazt a világegyetemet tanulmányozza különböző nézőpontokból, és ezért szorosan összefüggenek. Például a csillagászat és a részecskefizika kapcsolata határozta meg az utóbbi 50 év fizikáját. A XX. század közepére két nagy elmélet alakult ki : A relativitás elmélet, és a kvantumfizika. Ezek azonban ellentmondanak egymásnak, vagyis valami még nem stimmel. Namármost az a gond, hogy az ellentmondás olyan körülmények közt jelentkezik csak, amit nem egyszerű létrehozni még a legnagyobb részecskegyorsítókban sem. A természetben pedig csak két esetben fordul elő : az ősrobbanásnál, és a feketelyukakban. Szóval itt kapcsolódik a csillagászat és a részecskefizika. Az elméletek gyártásához és később az ellenőrzésükhöz minél több kísérletre, mérésre van szükség, aminek jelentős részét a csillagászat szolgáltatja azzal, hogy felderíti a világegyetem szerkezetét. Ez ugyanis az ősrobbanáskor lejátszódott részecskefizikai folyamatok következménye. A részecskefizika pedig már nem egy távoli dolog, amit vagy elérünk a jövőben, vagy nem, hanem már bent van a lakásunkban. Emellett a jelenleg viszgált elméletek olyan technológiákat ígérnek (a távoli jövőre), amelyekkel lehetségesé válhat meglátogatni akár más galaxisokat is, tehát nem árt, ha addigra lessznémi foglamunk, hogy hova is megyünk.
2. Olyan alapvető kérdésekre kaphatunk választ (vagy legalább iránymutatást), hogy pl. hol a helyünk a világegyetemben. A világképünk szempontjából alapvető fontosságú a világegyetem keletkezése és a benne elfolalt helyünk. A világképünk pedig elég nagy hatással van a mindennapi életünkre is. A világképünktől függ az is, hogy segítünk-e az afrikai éhezőknek, vagy sem.
3. Az ember kíváncsi. Ha mindenki csak a hasznos tudásal törődne, akkor pl. a bulvársajtó nem létezne.
4. Senki se tudhatja biztosan, hogy lesz-e haszna egy kutatásnak, vagy sem. Nem egyszer fordult már elő a történelemben, hogy egy haszontalannak vélt tevékenység hirtelen sok milliárd dolláros iparrá vált (sőt, szinte ez a normális).
5. Nem különösebben drága. Pl. a katonai költségvetés mellett egészen jelentéktelennek tűnik. Tehát, ha valahol spórolni szeretnénk, van jobb célpont is.