-
Lysandus #7069 Pontosan erről beszélek én is. Csak kicsit megcsavarva. Amiről kitalálták elméletben, hogy ilyen márpedig nincs, attól még létezhet. A valóság szükségképpen bonyolultabb mint az elmélet, tehát az elméletben mindig lesznek hibák. Kicsit ennek a matematikai értelmezéséről szól a Goedel-tétel. Vagy legalábbis lehetséges egy ilyen értelmezése.
Másrészt az elméleteket is emberek gyártják, mint a progikat, mindkettő egyfajta racionális, axiómákra épülő rendszer, mindkettőben lehetnek hibák. Én a programhibákat, a bugokat mindig a Goedel-tétel bizonyítékaként tekintem. Feltéve, hogy a programozó mindent helyesen és pontosan csinált, attól még a rendszerben előfordulnak olyan hibák, amelyek önellentmondáshoz vezetnek. És a rendszer lefagy, vgy furcsa dolgok történnek benne. Tudom ez egy kicsit mátrixos, de van benne vmi, még akkor is, ha én kicsit nagyon nem szeretem azt a filmet. Nekem a Mátrix túl skizofrén.
Másrészt én is azt mondom, hogy az elmélettel vigyázni kell, a találmányok többsége nem akadémikusokhoz, hanem bicikliszerelőkhöz, lakatosokhoz kötődik. A jelenlegi tudományos élet nekem túl destruktívnak tűnik, kicsit olyannak mintha egyetlen célja az lenne, hogy tilalomfákat rakjon le mindenhova. Lehet, hogy besokaltunk egy kicsit a technikai fejlődéstől? Ez a fénysebbeségnél nem lehet gyorsabban utazni nagyon emlékezetet engem az állítólagos "hanghatárra" a repülésben.
Másrészt ha jól tudom a fény állandó és átléphetetlen sebessége az elméletben nem következtetés, hanem axióma. Azzal magyarázzák, hogy ha valami gyorsabban terjed mint a fény, akkor megsérti az okság elvét. Az elmélet szerint ugyanis a kölcsönhatások során is részecskeáramlás, részecskecsere (vmi mezon vagy bozon vagy a fene tudja mik kavarnak ide-oda) történik, (a mezőelmélet úgymond "túl misztikus" volt) és ezek az elemi részecskék max fénysebbeséggel áramlanak ide-oda. Tehát ha vmi gyorsabb mint a fény, akkor nem lép normálisan kölcsönhatásba, ergo olyan mintha ott sem lenne.